Bővebb ismertető
Ez a kötet a hatályos Alkotmányt és az Alkotmány meghatározott tételeihez kapcsolva, az Alkotmánybíróság legfontosabb határozatait - pontosabban azok rendelkező részeit és zömmel a határozat indokolásából idézett részleteket - tartalmazza.
Az Alkotmány ebben a formájában - tételek és értelmezések együttese -maga az élő („látható") Alkotmány. Az Alkotmánybíróság 1990. január 1. és 1994. december 31. között hozott 2166 döntése alapján szerkesztettük alaptörvényünk megfelelő tételeihez, az értelmező szövegeket.
A Jeldolgozás természetesen nem öleli Jel valamennyi, egy adott alkotmányos tételt meghivatkozó és értelmező alkotmánybírósági határozatot, de tartalmazza az összes lényeges ún. alkotmánybírósági precedensdöntést több esetben a korábbi döntésekre visszahivatkozó - esetenként az alapdöntést részletesebben kifejtő, vagy elvi jelentőségű továbbfejlesztését is tartalmazó - határozatokat.
Az Alkotmány paragrafusai és a paragrafusaihoz kapcsolt idézetek közé jegyzeteket, magyarázó bevezetéseket iktattunk be az adott alkotmányos intézményre (fejezetre) vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat (pl. jogállam értelmezése, alapjogvédelmi teszt magyarázata) jobb áttekintése, (megértése) végett.
A határozatok indokolásából kiemelt idézetek szubjektív választások, de minden esetben - természetesen a szerkesztők meggyőződése szerint - az adott alkotmányos tétel értelmezésének leglényegesebb megállapításait tartalmazza. Szó szerinti idézetekről van szó, természetesen a határozatok lelőhelyeinek pontos meghivatkozásával. A Tisztelt Olvasó tehát leellenőrizheti a szerkesztőket. Bevalljuk ebben reménykedünk: a hivatkozások, idézetek inspirálóan hatnak az alkotmánybírósági határozatok tüzetes elemzésére.
A bevezető első sorára visszautalva, mármint arra, hogy a hatályos Alkotmányhoz kapcsolt alkotmánybírósági döntésekről „szól" e kötet, ez az evidencia azért érdemes a visszautalásra, mert mostanság az alkotmányozás szakmai vitáiban újra és újra felmerül a kérdés: mi lesz -az új (a majdan hatályos) Alkotmány esetében - a régi alkotmánybírósági határozatok sorsa?
Úgy véljük e kérdés, elvileg - legalábbis szerintünk - viszonylag egyszerűen megválaszolható. Az új Alkotmányban szó szerinti szövegezésben, vagy tartalmi azonosságában (s ez utóbbi feltehetően alkotmánybírósági értelmezés tárgya lesz) megerősített alkotmányos tételeket korábban értelmező alkotmánybírósági határozatok "hatályos" döntéseknek minősülnek.