Az európai kapitalista államok polgári védelme [antikvár]

ELÖSZO A haditechnikának a II. világháború óta végbemenő rendkívül gyorsütemű fejlődése világviszonylatban a légoltalom — polgári védelemmé való átalakulásának folyamatát indította el. A jelenlegi fejlődés tendenciájában már csaknem mindenhol túllépte a lakosságvédelemnek a légoltalom által képviselt heiyi formáit és egyértelműen az országos jellegű intézkedések megvalósítására törekszik, amelyet napjaink polgári védelme képvisel. Mindez nemcsak a rakéta-nukleáris fegyverek szinte korlátlan térbeli rombolóerejéből következik, — amely megköveteli a katonai és a nem katonai jellegű védelmi intézkedések egységes rendszerének létrehozását és e rendszeren belül a lakosság védelmének országos szintű felkészítését —, hanem a hagyományos fegyverek fejlődéséből is. Ilyen körülmények között — amint az a hadtudomány mai álláspontjában is kifejezésre jut — a polgári védelem kétségtelenül hadászati tényezővé vált, amelynek fejlődésére is a hadászat objektív törvényei érvényesek. A könyv fő célkitűzése ezért, hogy felvázolja a légoltalom polgári védelemmé való átalakulásának az európai kapitalista államokban az elmúlt évtizedben végbemenő folyamatát és, hogy államonként átfogó áttekintést nyújtson a polgári védelem felkészítésének jelenlegi helyzetéről. Mivel e témakörben hazánkban ilyen jellegű összefoglaló munka még nem jelent meg, és a rendelkezésre álló külföldi irodalom is igen hiányos, a szerkesztés elsősorban nyugati forrásanyagokra volt kénytelen támaszkodni. Mindenekelőtt azokra a közleményekre, amelyek az 1960— 1967-ig terjedő időszakban a polgári védelmi szakfolyóiratokban megjelentek. Ebből viszont következik, hogy az anyagban előforduló egyes adatok csak bizonyos fenntartással fogadhatók el, továbbá, hogy a rendelkezésre álló forrásanyagok terjedelme nem teszi lehetővé az egyes államok polgári védelmének azonos részletességű bemutatását. A könyv ezért a 19 európai kapitalista állam (1. ábra) — 13 NATO-tagállam és 6 NATO-n kívül álló állam — polgári védelmi helyzetének ismertetésénél kiemeli azokat, amelyek területileg hazánkhoz közel esnek, illetve amelyeknek polgári védelme viszonylag a legfejlettebb. így az anyag részletesebben tárgyalja az NSZK, Franciaország, Svájc, Svédország és Ausztria polgári védelmének helyzetét.