Az Európai Közösség kereskedelmi joga [antikvár]

Amikor az alapító atyák - Jean Monnet, Robert Schuman, de Gasperi, Adenauer - az ötvenes években felvázolták egy egységesülő Európa credóját, majd a Római Szerződésben leírták egy európai integráció kibontakozásának és működésének forgatókönyvét, a történelem parancsára cselekedtek. Bizonnyal tudták, de mindenképp hittek benne, ami ma különösen világos, hogy Európában annyi viszontagság, válság és háborúskodás után a Római Szerződés cselekvési programjába írt integráció lehet az egyetlen felelős és racionális válasz a múlt tanulságaira és azokra az új kihívásokra, amelyek egyrészről a nemzeti s nemzetközi gazdasági, másrészről a nemzetközi politikai folyamatokban jelentek meg. Már az Európa Tanács alapításánál közösen vállalt európai örökség - az emberi jogok, a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, a szociális piacgazdaság, az európai együttműködés - megfogalmazásánál világos volt, hogy a történelmi üzenet teljességéhez ezt majd át kell írni a gazdaság világába. Tudták azt is, hogy a megvalósulás fokozatosan kibontakozó folyamat lesz. A fokozatos - mintegy autogeneratív - továbbfejlődés lehetőségét és szükségességét a rendszerbe eleve beleprogramozták, hogy az Európai Közösség mind időben, mind térben majd megfelelően követhesse az európai fejlődés erővonalait. A mondott történelmi távlatokból a mába átlépve, ma már Maastricht és Amszterdam után vagyunk. Működik az EK-magyar társulási szerződés - az EK, az EK-tagállamok és Magyarország között létrejött Európa Megállapodás" Magyarország az új demokráciák közül még 1994 elején elsőként beadta csatlakozási kérelmét az Unióhoz. A csatlakozási tárgyalások idén márciusban hivatalosan is megkezdődtek. A csatlakozás perspektívája sok mindent jelent mindkét oldal számára. Jelenti s igényli az európajog mély ismeretét, mert az új tagoknak át kell venniük az integráció addig kiépített közösségi szabály- és mechanizmusrendszerét, az ún. acquis communautaire"-t, mert közjogi intézményeinknek és vállalkozásainknak - amikor az EK területén működnek, és ez gazdaságunk külkapcsolataiban messze a legmeghatározóbb - addig is és azután még inkább tudniuk kell, milyen terepen mozognak, mert az EK magyarul társulási szerződés, az Európa Megállapodás már most szól a jogrendszerünkre vonatkozó adaptációs erőfeszítések szükségességéről, a jogközelítési teendők fontosságáról. Más szóval: az EK jogát ismerni ma már saját múltunk, jelenünk és jövőnk ismeretének kérdése.