Az Európai Unió joga [antikvár]

ElőszóAjelen munka arra tesz kísérletet, hogy bevezesse az olvasót az Európai Unió, illetve az Európai Közösség jogi-intézményi viszonyainak tanulmányozásába. Elsősorban a magyar egyetemi képzés igényeire voltunk figyelemmel, de elképzelhető, hogy gyakorló jogászok, más érdeklődők is találnak a kötetben hasznosítható ismereteket.A könyvnek sem tárgyköre, sem módszere nem egyedi, sőt inkább azt lehet mondani, hogy a széles körben használt tankönyvek, kézikönyvek példáját igyekeztünk követni. Ennek megfelelően az integrációs szervezet fejlődésének bemutatása után az institucionális jog, majd az anyagi jog általánosan tárgyalt nagy témakörei - a belső piac joga, a közösségi versenyjog - következnek, végül pedig egyes uniós, illetve közösségi politikák intézményi-jogi jellegzetességeinek felvillantása egészíti ki a képet.Bár a kötet túlnyomó része a közösségi jog alapkérdéseit taglalja, mégis indokolt az Európai Unió joga" cím, hiszen a Közösségeken kívül, az Európai Unió keretében folyó többi együttműködésre is kiterjed. Teljességről ugyanakkor még a tárgykör erejéig sem beszélhetünk, s az is tény, hogy az egyes témák nem ugyanolyan mélységben tárgyaltatnak.A kifejtés során törekedtünk alapvető jogi szövegek mindenekelőtt az Alapszerződések, az Európai Bíróság ítéletei - meglehetősen kiterjedt beemelésére. Ezek hol alapanyagul, hol illusztrációként szolgálnak. Az illusztrálás azt a további szándékot is mutatja, miszerint szerettük volna némileg érzékeltetni e jog létezését. Ezért kerültek be statisztikák, példák, dokumentumok, utalások a magyar vonatkozásokra. Valamennyi szöveg magyar megfelelőjének helyességéért a szerzőket terheli a felelősség. Ez akkor is igaz, ha kiindulópontunk már közzétett magyar változat volt.A tankönyvjelleghez kapcsolódik, hogy az egyes megnevezések mellett gyakran közöljük az autentikus angol és francia nyelvű megfelelőket. Az Unió működése során legszélesebb körben használt, s talán a tudományos feldolgozásokban is leggyakrabban beszélt és írt nyelvekről van szó. Az egyes témaköröknél feltüntetett irodalmi hivatkozások - amelyek többnyire a legismertebb könyvek, tanulmányok körére szorítkoznak - egyrészt a forrásokat ismertetik, másrészt mélyebb ismeretek megszerzéséhez mutatnak utat. Az angol és francia nyelvű munkák mellett természetesen az egyre gazdagabb magyar szakirodalomból is igyekeztünk meríteni. Az Amszterdami Szerződés okozta számozási problémákat úgy próbáltuk meg áthidalni, hogy ahol szükséges, ott a régi számozást zárójelben feltüntettük az új után. Ahol az eredeti szö-