Az Európai Unió keretében megvalósuló bűnmegelőzési célú adatkezelések [antikvár]

Néhány oldal kissé hullámos.
Az államok közötti, bűnügyi területen megvalósuló rendőrségi együttműködés és adatcsere az Európai Unióban olyan mértékű, amely már az együttműködések rendszerszintű áttekintését igényli, és amely a személyes adatok védelméhez való jog és egyéb alapjogok veszélyeztetésének és sérelmének globalizálódását hozza. A nemzetközi bűnügyi együttműködés területén a szorosabb és hatékonyabb bűnmegelőzés érdekében egyre nagyobb az igény a személyes adatok kezelésére, újfajta, átfogó adatbázisok létrehozatalára, az adatcserék folyamatának egyszerűsítésére, az adathozzáférések szélesebb körű biztosítására és kevésbé megbízható forrásból (pl. magánszemélytől, magánszervezettől) származó vagy nyílt forrású adat hasznosítására. A személyes adatok védelméhez való jog tehát több szempontból is veszélybe kerül, jóllehet az az egyének részéről felmerülő igény, amely szorosan hozzátartozik az emberi mivoltukhoz. A személyes adatok védelméhez való jog és a biztonság iránti igény látszólag kibékíthetetlen ellentmondásban áll egymással, hiszen a bűnmegelőző és bűnüldöző hatóságok a biztonság garantálása érdekében személyes információt gyűjtenek, ezek maximalizálására törekszenek, rendszereznek, értékelnek, amelyből következtetéseket vonnak le. A mű elsődlegesen arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehetséges-e és ha igen, hogyan az Európai Unió vonatkozásában a bűnmegelőzési célú rendőrségi adatkezeléseket még hatékonyabbá és szervezettebbé tenni úgy, hogy az a jogállami követelményeknek is megfeleljen. Milyen szervezeti keretek között, milyen eszközzel és milyen garanciák mellett lehet bűncselekmény hiányában is beavatkozni az egyén életébe?