Bővebb ismertető
Könyvgerinc enyhén deformálódott. Lapélek foltosak.
A náci háborús főbűnösöket hatvan évvel ezelőtt, 1946. október 16-án végezték ki, majd hamvaikat - a pennsylvaniai egyetem rögbicsapatának tagjaitól kölcsönzött neveken - egy patak vizébe szórták. Hermann Göring maradványait Geroge Munger, Julius Streicher porait pedig Abraham Goldberg urnája rejtette... bár a XX. század legnagyobb, precedens értékű bűnperét gyakorta emlegetjük, mégis keveset tudunk e történelemformáló, kulcsfontosságú eseményről. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a könyv, amely az oknyomozó újságírás eszközeit használva, magyarul elsőként ad tárgyilagos és érdekfeszítő képet a monstre per, valamint a bírósági tárgyalóterem és a börtön hétköznapjairól. Megtudhatjuk például, hogy - miként és miért titkolta el a szovjet titkosszolgálat a legnagyobb náci háborús bűnösök - Hitler, Bormann, Goebbels - halálának valós körülményeit, - hogyan tüntették el végleg Himmlert a britek, - miként "cselezhette ki" amerikai segédlettel Göring a hóhért, - miért volt érdeke a pert rendező nagyhatalmaknak, hogy elhallgassák a náci főbűnösök öngyilkosságával kapcsolatos igazságot, - kinek köszönhette Horthy Miklós, hogy elkerülte a felelősségre vonást? Ezekre a kérdésekre a válasz - részben - még ma is a zárolt, titkos dossziék mélyén lapul. A szerző azonban felhasználta mindazokat a forrásokat, amelyek segítségével ma már árnyaltabbá tehetjük azt a korábbi "hidegháborús" Nürnberg-képet, amelynek fenntartása mind a szovjet tömb országainak, mind a per okán sokat bírált nyugati szövetségeseknek érdekében állt.