Az oktatásügyi dolgozók szabadsága [antikvár]

Az 1986 óta hatályban levő Munka Törvénykönyve jelentősen továbbfejlesztette a dolgozók munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó szabályokat. Az alapszabadság biztosítása mellett bővítette a pótszabadságok körét, megszüntette a munkaviszony folyamatosságának intézményét, lehetővé tette a munkaviszonyban töltött idők szélesebb körű elismeréséhez kapcsolódó juttatások kedvezőbb figyelembevételét. Az eredményes munka elismerésének új formájaként bevezette a jutalomszabadságot, továbbra is fenntartotta a rendkívüli és a fizetés nélküli szabadság engedélyezésének lehetőségét, újabb kedvezményeket vezetett be a gyermekes anyák számára. Fontos társadalmi érdekből kiterjesztette a tanulmányi szabadság és más munkaidőkedvezmények körét, bővítve mértéküket. A szabályozás új rendszere ugyanakkor megnehezíti az eligazodást a jogszabályokban. Könyvünkben a dolgozók szabadságának, a továbbtanulókat megillető kedvezményeknek, valamint a munkaviszonyban töltött idő számításának, az átlagkereset megállapításának alapvető és speciális szabályait, valamint gyakorlati alkalmazásuk módját ismertetjük. Mondanivalónkban mindig az általános szabályozásból indultunk ki, s ezt egészítettük ki az oktatásügyre vonatkozó sajátos rendelkezésekkel. Ezzel biztosítottuk az azonos kérdésekre vonatkozó szabályok egy helyen történő összefoglalását, értelmezését. A számos példával pedig az életben előforduló sokféle lehetőség legcélravezetőbb megoldásához adunk útmutatást.