Az önkormányzatok belső szabályzatai [antikvár]

A kiadvány kézikönyvül szolgál a szerzők és a szerkesztők szándéka szerint. A kézikönyv jelleg elsősorban több gyakorlati tanácsot és felhasználható, helyben adaptálható mintát követel meg az alkotóktól, s kevesebb elméleti fejtegetést. Mégis, a kiadvány szerzői megítélése szerint nem árt azon egy kicsit elmélkedni, vajon a belső szabályzatok készítésének igénye mennyire jelent önigazolási és bürokratikus önmozgási kényszert, és mennyiben teszi ezt kötelezővé a központi jogalkotás vagy szükségessé a vezetői racionalitás. Ennyiben a kötet a „kályhától kiindulva", elméletileg is fogódzót kíván adni a kézikönyv forgatóinak ahhoz, hogy esetleges szabályozási elképzeléseiket és kezdeményezéseiket „igazolva lássák", illetve ennek híján ehhez elméleti indíttatást szerezzenek. A szerzők ezért indokoltnak látják a hivatali szabályzatok elvi kérdéseinek vázlatos áttekintését is, s ennek alapján kívánnak gyakorlati tanácsokat és mintákat adni - elsősorban a hivatal vezetésében szerepet játszó polgármesterek és jegyzők, valamint az őket segítő szakértők számára -, ezzel is segítve a szakszerűbb, ésszerűbb és hatékonyabb hivatali munka feltételeinek kialakítását. Természetesen egy könyvben nem foglalható össze mindaz, ami - legalább a hivatali működés szabályszerűségéhez igazodva - az önkormányzati hivatalok működéséhez a szabályozás, a belső rend kialakításához szükséges. Egyfelől a helyi szükségletek számos, újabb igényt is felvethetnek, amire a kiadványban említés sem történik. Ezeket a kiadó és a szerzők is szívesen fogadnák a kiadvány értő kritikusai, felhasználói részéről mint hasznosítható észrevételeket. Másfelől a kézikönyv jellege is eleve feltételezi az általános hasznosíthatóságán túl azt, hogy a felhasználók kellően adaptálni tudják saját helyzetükhöz a kötetben lévő információkat. A szerzők tehát nem pótolhatják - elsősorban a jegyzők által elvégzendő - munkát, ami a helyi szabályozás során a hivatal vezetésére vár. Reményük szerint azonban ehhez hasznosítható információkat, ötleteket és mintákat szolgáltattak. Amennyiben ez nem sikerült, az nem a szándékon múlott. Végezetül érdemes néhány gondolat erejéig szólni a szerkesztési alapelvekről, amelyek esetleg a kötet forgatásához is könnyebbséget jelentenek. Az elméleti, „kályhás" kiindulópontot követően a szerzők hármas tagolásban érintik az önkormányzati hivatal belső szabályozási kérdéseit. Ennek oka az, hogy általános szervezeti és működési kérdéseken túl, ami elsősorban ügyrendi kérdés, számos olyan tevékenység van, ami a hivatal egyes munkafolyamataihoz kapcsolódva igényli a belső szabályozást.