Az Országgyűlés [antikvár]

Nagy tisztelettel köszöntöm a Kedves Olvasót ennek a régen várt kiadványnak a hasábjain.Jó ideje éreztük a hiányát egy olyan könyvnek, amelyközérthető módon bemutatja az Országgyűlés feladat körét, szervezeti felépítését és működését. Ezért ezúton is köszönöm főtitkár úrnak, hogy e minden fontos szempontra kiterjedő munkát szerzőtársaival együtt megírta és képekkel, ábrákkal, táblázatokkal, bibliográfiával kiegészítve könyvvé formálta.A következő oldalakon összegzett tények nem kívánnak kommentárt. Arról írnék inkább, mit is jelent nekünk, politikusoknak az Országgyűlés. Vagyis arról a tartalomról szólnék, amely nem érvényesülhetne az azt működtető keret, az Országgyűlés szervezete nélkül.Mindenekelőtt szólnom kell arról, hogy a rendszerváltozás óta közel eltelt tizennyolc esztendő a változások, az átalakulások, a megújulások jegyében telt hazánkban. A több, mint másfél évtized alatt először történt meg, hogy az országgyűlési választások eredményeként ugyanaz a koalíció alakíthatott kormányt, s ugyanaz a párt adhatott házelnököt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bennünket, e falakon belül, ez alkalommal elkerült volna a változás. A változás és a folyamatosság sajátos komplexitása kell, hogy e választási ciklusban a munkánkat jellemezze. Ennek jegyében olyan beidegződéseken kell változtatnunk, olyan módosításokat kell végrehajtanunk - természetszerűleg a parlament működésében is amelyeket csak együtt, a vitákban kialakuló egyetértés alapján végezhetünk el.Közösen kell cselekednünk: kormánynak és ellenzéknek, politikusoknak és társadalomnak. Ehhez persze az kell, hogy a politikai vitákat ne harcnak vagy háborúnak, hanem a meggyőző és a még meggyőzőbb érvek küzdelmének tekintsük. Ne ellenségnek, hanem ellenfélnek lássuk és nevezzük egymást - ahogy azt egyébként a demokrácia normái is megkövetelik.