Az Országgyűlés Házszabálya/Az Országgyűlési könyvtár/A képviselők jogállása és tiszteletdíja/Az Országgyűlés feladatai és működése - CD-vel [antikvár]

Előszó 11 ELOSZO Az Országgyűlés törvényekben meghatározott feladatai 1990-töl számottevően és folyamatosan bővültek. Az Országgyűlés Hivatala Főtitkársága szisztematikusan nyomon követve e törvényalkotási folyamatot, regisztrálja az Országgyűlés (ezen belül a tisztségviselők, a bizottságok és a frakciók) feladatait és hatáskörét, továbbá a képviselők jogainak és kötelességeinek szabályozását és annak változásait. Rendszerezés nélkül a különböző jogszabályokban található feladatok áttekinthetetlenek lennének, hiszen ma már a parlamenti hatáskörökből, feladatokból több mint négyszázat tartunk számon. A képviselők és a parlamenti munka iránt érdeklődők tájékozódását megkönnyítheti, ha e feldolgozás révén megismerkedhetnek az Országgyűlés, a tisztségviselők, a frakciók, a bizottságok és a képviselők feladataival és jogaival, továbbá az Országgyűlés működésével, a különböző típusú parlamenti döntésekkel. E kötet immáron harmadik átdolgozott és kibővített kiadása elsősorban ezt kívánja elősegíteni. Az első kiadás 1998-ban, második kiadás 2002-ben jelent meg, szintén az alakuló ülést megelőzően. Korábbi köteteink kedvező visszhangot váltottak ki. Azokat nemcsak a parlamenti munka résztvevői forgatták, hanem a tudományos feldolgozásokhoz és a tankönyvek megírásához forrásként is felhasználták. A korábbiakhoz képest az új kiadásban módosítottuk a kötet szerkezeti felépítését. A könyv megváhozott címe is erre utal. Külön fejezetbe csoportosítottuk az Országgyűlésnek a saját működésével, továbbá a bizottságok működésével kapcsolatos feladatait. E fejezetbe illesztettük be az Országgyűlés döntéseit rendszerező összeállítást is. A szerkezeti változtatásokon túl igyekeztünk áttekinthetőbbé tenni a kötet belső tagolását. Új címszavakat iktatunk be, logikusabbá tettük az egyes altémák sorrendjét, és elhagytuk - ahol lehetett - az ismétléseket. A kötet anyagát új összeállításokkal, táblázatokkal és ábrákkal tettük gazdagabbá és szemléletesebbé. Az egyes fejezetek, főcímek bevezetései arra vállalkoztak, hogy a rendszerváltó Országgyűlés időszakáig visszatekintve rövid, de átfogó ismertetést adjanak az Országgyűlés legfontosabb feladatairól, a magyar parlament szervezetéről és működéséről. E bevezetéseket ezért is ajánljuk különösen a most először megválasztott képviselők figyelmébe. Előszó 11 ELŐSZÓ A Házszabály a parlamenti munka nélkülözhetetlen eszköze. A használatához ffizödő széles körű igényt kielégítve, 1994 óta a ciklusváltásokat követően, könyv alakban is rendszeresen közzétettük az Országgyűlés hatályos Házszabályát. A kötet 1994 óta tartalmazza a Házbizottság, az Alkotmány- és igazságügyi bizottság, az Ügyrendi bizottság és a Bizottsági elnöki értekezlet állásfoglalásait is. Használatát tárgymutató könnyíti meg, és a fliggelékben közölt egyéb dokumentumok, eljárási szabályok és bibliográfia teszik teljesebbé. A Házszabályt minden képviselő rendszeresen kézhez kapja, s azt eljuttatjuk a frakciók munkatársaihoz és szakértőihez, a Miniszterelnöki Hivatal és a tárcák parlamenti titkárságaihoz, a parlamenti kutatásokkal foglalkozó intézetekhez, az egyetemi és főiskolai oktatókhoz és a könyvtárakhoz. Reméljük, hogy az újabb, átdolgozott kötet most is kedvező fogadtatásra talál. Dr. Soltész István BEVEZETŐ Sokak számára kevéssé ismert, hogy a magyar parlamem könyvtára több mint nyolcvan esztendeig zárt, intézményi gyűjteményként működött. Nyilvános könyvtárrá válása arra az időre esett (1952), amikor a magyar politikai és társadalmi életben a nyilvánosság szerepe és funkciója már drámai módon megváltozott. Évtizedekre és generációkra kiható következményekkel. Sokan ezért éppen azt nem tudják, hogy a magyar törvényalkotás könyvtára, immár több mint ötven esztendeje, nyilvános, minden felnőtt magyar és külföldi állampolgár által látogatható szakkönyvtár. Az Országgyűlési Könyvtár 1991 óta ismét a parlament könyvtára. Tevékenységében, fennállása óta először, egyesül a tradicionális parlamenti funkció és a szélesebb nyilvánosság szolgálata. Feladatköréhez egyaránt hozzátartozik a képviselőcsoportok, a parlamenti bizottságok, az országgyűlési képviselők, szakértőik és az állampolgárok szakirányú információs ellátása. Jogszabályok biztosítják, hogy az Országgyűlési Könyvtárat felkereső állampolgárok számára megismerhetők legyenek a magyar parlamenti élet fontos dokumentumai: a parlament plenáris és bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei, az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai stb. Hagyományos szakkönyvtári funkcióján túl a könyvtár a törvényalkotás és a szakmai közönség találkozásának, párbeszédének egyik fontos színtere, közvetítőszerepet tölt be a politikai és a társadalmi nyilvánosság kőzött. A nyolc évtizedes „zárt, intézményi" működés, később pedig a valódi demokrácia (és ezzel a nyilvánosság) hiánya is szerepet játszott abban, hogy a könyvtár jelentős értéket, a nemzeti kulturális örökség részét képviselő gyűjteményét, a könyvtár történetét, működését és szolgáltatásait a nagyközönség csak kevéssé ismerhette meg. A tárgyszerű tájékozódás lehetőségéhez kínálunk most megjelenő kiadványunkkal az érdeklődőknek további segítséget, bízva abban, hogy a jövőben (is) használóink között köszönthetjük a Tisz-teh Olvasót. Ambrus János az Országgyűlési Könyvtár főigazgatója Előszó 11 Tisztelt Országgyűlési Képviselői Ezzel a kiadvánnyal az Ön képviselői munkáját kívánjuk segíteni. A kiadvány tartalmazza: • az Alkotmánynak a képviselők jogállásával kapcsolatos rendelkezéseinek (a képviselők tevékenységéről, mentelmi jogáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről, továbbá az összeférhetetlenségi szabályokról, országgyűlési bizottságok munkájának támogatásáról), • az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló többször módosított 1990. éviLV. törvény és • az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeirőlszóló többször módosított 1990. évi LVL törvény hatályos szövegét. Mindkét törvény szövegébe beépítettük - a megfelelő törvényhelyeknél - a Házszabály rendelkezéseit, a Házbizottság, az Ügyrendi bizottság, és a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság állásfoglalásait, továbbá az Országgyűlés elvi állásfoglalását a mentelmi jog felelőt-lenségi alakzatáról, valamint az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság képviselői jogállással kapcsolatos határozatainak ismertetését. A törvények végén statisztikák, összeállítások, táblázatok, bejelentési lapok és listák, az egyes elnöki rendelkezések és főigazgatói szabályzatok továbbá tárgymutató és bibliográfia teszik használhatóbbá a kötetet. Budapest, 2006. április hó ELOSZO Immár hatodik éve annak, hogy parlamentünk kitárta kapuit azok előtt a felkészült, tudásukat tovább bővíteni szándékozó egyetemisták és főiskolások előtt, akik az Országgyűlés, annak Hivatala, a bizottságok és a pártok képviselőcsoportjainak munkájával szeretnének behatóbban megismerkedni. Örülünk nekik, hisz képviselőként érkeztek hozzánk ők is. Csakhogy nem pártokat, politikai nézeteket, népcsoportokat, szakmákat képviselnek. Ök azok, akik a jövőt képviselik. Tudásuk, felkészülésük, teljesítményük határozza majd meg, hogyan alakítják hazánk sorsát akkor, amikor kezükbe kerül a döntés. Addig azonban meg kell ismerniük, hogyan épül fel a demokrácia rendszere; hogyan függnek egymástól és hatnak egymásra az állam, a kormányzat különböző intézményei. Felkészültségük máris alkalmassá teszi őket a parlamenti munka mélyebb tanulmányozására, és az abban való közreműködésre is. Őszintén remélem, hogy gyarapodó tudásuk meghatározó lesz egykoron nemcsak saját karrierjük, de talán országunk, nemzetünk jövőjének formálásában is. Ha a Tisztelt Olvasó belelapoz e kiadványba, értékes írásokat, gazdag elemzéseket, újszerű kérdésfelvetéseket ismerhet meg. Látni fogja, hogy a téma alapos ismerőiként mutatkoztak be parlamenti ösztöndíjasaink, akik egyebek mellett arról értekeznek, miért fontos a nyitott jogalkotás, a választók és közösségeik minél szélesebb körének bevonása a törvényalkotásba, milyen sajátosságai vannak nemzetközi összehasonlításban a magyar választási rendszemek, milyen eszközökkel rendelkezik az ellenzék a magyar Országgyűlésben és a francia Nemzetgyűlésben, mi jellemzi a vizsgálóbizottságok szabályozását és tevékenységét. Örvendetes, hogy most is kiemelt figyelmet fordítottak ösztöndíjas diákjaink az európai uniós témákra, a forrásrendszer reformjára, a fogyasztóvédelmi jogharmonizációra, és a jövőnk szempontjából oly fontos kérdésre, mint a megújuló energiahordozók felhasználásának növelésére különös tekintettel a környezetvédelmi beruházásokra.