Az ügyészség állami kapcsolatrendszerének néhány kérdése [antikvár]

Előszó Az ügyészi szervezet több évtizedes működése elegendő tapasztalatot hozott annak megítélésére, hogy a szocialista államszervezet egységes rendszerében a speciális szakfeladattal felruházott ügyészség milyen mértékben képes az állami és társadalompolitikai célkitűzések megvalósítását elősegíteni. Előre bocsátható, hogy a példamutató fegyelmezettséggel és a munkateher nagysága miatt számottevő erőfeszítéssel eredményesen teljesített törvényesség védelmi kötelezettségek megvalósítása — a kedvező politikai és alkotmányos körülmények közepette — az ügyészek személyes elhivatottságán, politikai és szakmai érettségükön, magas fokú hivatástudaton és a szervezet iránti hűségükön nyugszik. Az, hogy a szocialista törvényesség hazánkban szilárd, többek között az ügyészség működésének is következménye, mint ahogyan ezt az MSZMP XIII. Kongresszusa is megállapította. A mai társadalmi, gazdasági körülmények azonban igen gyakran a megszokottól eltérő, új jelenségeket is felszínre hoznak. Új kérdésekre kell választ adni az államnak és ezen belül az ügyészségnek is. Az ügyészi munkának, az ügyészségnek, mint szervezetnek is folyamatosan igazodnia kell az új körülményekhez. Az eredmények megszilárdítása talaján kell a változott körülményekhez igazítottan eleget tenni a feladatoknak, törvényességvédelmi funkciónkat az új kérdések közepette kell megoldani, s a törvénysértésre vezető okokat a maga komplex jellegében szükséges feltárni, hogy megszüntetésüket kezdeményezhessük. Ma, amikor az államélet fejlesztése szocialista előrehaladásunk fontos feltétele, akkor az ügyészséggel szemben is reális az a politikai követelmény, hogy szinte naponta át kell gondolnunk saját szerepünket, azt, hogy miként szolgálhatjuk társadalmi fejlődésünket még eredményesebben. Ezt segítendő indult meg az a saját erőinkre támaszkodó tudományos kutatássorozat is az Országos Középtávú Kutatás Fejlesztési programon belül, mely több témára bontottan átfogja az ügyészi szervezet egészét, fejlődésének útját, munkájának teljes terjedelmét, az állami szervek rendszerében elfoglalt helyét és szerepét, s a továbbfejlesztés komplex igényét, szükségességét és lehetőségét.