Az új adójog magyarázata 1998 [antikvár]

1. A TÁRSASÁGI ADÓ ÉS OSZTALÉKADÓ KÖTELEZETTSÉG Az 1996. évi LXXXI. törvényt 1996. november 12-én fogadta el az Országgyűlés, amely az 1992. évben hatályba léptetett és öt évig működő társasági adóról szóló törvény rendszerét megtartva, azt továbbfeljesztve új törvényben fogalmazta meg a társas vállalkozások jövedelemadózási szabályait és új adónemként - forrásadóként - osztalékadót írt elő (a magánszemélyeket kivéve) valamennyi osztalék kedvezményezett számára. Az 1997. január 1-jétől hatályban lévő törvény több mint évtizedes fejlődés eredménye a jövedelemszabályzás elkülönített rendszerétől az egységesítésen át, az adóalanyi kör leszűkítéséig, a vállalkozási nyereség egységes adózásától, a nyereségadó két részre hasadásáig, a belföldi vállalkozásban maradó jövedelem és osztalékként kivont források eltérő adózásáig, az adóalap számviteli nyereségből kiinduló egzaktabb levezetéséig. Míg az előző - 1991. évi LXXXVI. törvény - társasági adó törvény megalkotásával az volt az elsődleges cél, hogy a kiépülőben levő piacgazdaság jogi intézményrendszere igazodjon a piacgazdaságokhoz és segítse a tulajdoni viszonyok átalakítását, a befektető (kiemelten a külföldi partner) számára egyszerű, áttekinthető és ösztönző adózási feltételek, biztosításával, addig a jelenlegi - 1996. évi LXXXI. - törvény a hangsúlyt a semleges adózási környezetre, a vállalkozási szférában maradó jövedelem általános kedvezményezésére helyezi a nemzetközi szervezetekhez való kapcsolódás és igazodás igényével. Ennél fogva az új törvény kategóriái egzaktabbak és szerkezete is a jobb megértést és jogérvényesítést szolgálja (számos adózási kiskapu bezárásával). A semleges adózási környezet jelenti egyrészt a kedvező (18 százalékos) adókulcsnak mind a társas vállalkozások nyereségére való alkalmazását, mind a személyi jövedelemadó keretében adózó egyéni vállalkozókra való érvényesítését a fogyasztásra fel nem használt jövedelem vonatkozásában, másrészt a bevételek és ráfordítások azonos elvek szerinti meghatározását. A tőkefelhalmozás ösztönzését a belföldi vállalkozási szférában maradó jövedelem osztalékadó alóli mentesítése szolgálja. Az új törvény figyelefnbe veszi a különböző nemzetközi szervezetekhez (OECD, Európai Unió) való csatlakozást, illetve szándékot, valamint a belső jog jelentősebb változását. A társasági adó törvény szorosan kapcsolódik az ugyancsak 1992. január l-jével hatályba lépett és 1996. évben jelentősen módosított számviteli tör-