Banküzemtan [antikvár]

BEVEZETES A bankok, pénzintézetek a fejlődő áru-, pénz és piaci viszonyok elengedhetetlen és törvényszerűen kialakult intézményei. Csírái, kezdeti formái az ókorba nyúlnak vissza, de a modem értelemben vett bankok kialakulásáról, bankrendszerről a kapitalizmus fejlődésével, a XVIII-XIX. századtól beszélhetünk. Bankgazdaság alatt azoknak az ismereteknek az összességét értjük, amelyek a bankrendszer feladataira, szerkezetére, munkamegosztására, alá- és fölérendeltségi viszonyaira, a bankok szervezeti felépítésére, működési rendjére, a banktevékenység jellegzetességeire vonatkoznak. A pénzügyi rendszer két fő része: a fiskális (költségvetési) és a monetáris (pénzügyi) rendszer. A fiskális rendszer intézményei az államigazgatás és a helyi közigazgatás szervei, a költségvetési kiutalásból gazdálkodó, illetve költségvetési bevételeket gyűjtő szervezetek. A monetáris rendszer a pénzintézetek, a vállalatok, vállalkozók, természetes személyek és más jövedelemtulajdonosok gazdálkodását foglalja magába. A monetáris rendszer intézményei elsősorban a bankok. A vállalkozók gazdálkodásában a fiskális rendszernek, s a monetáris rendszemek egyaránt meghatározó szerepe van. Gondoljunk az előzőnél az adózás rendszerére, az utóbbinál a hitelrendszerre. Ahogy egyre jobban kibontakozik és fejlődik a magyar bankrendszer és a tőkepiac, úgy válik nyilvánvalóvá, hogy a bankokban a közgazdászok mellett nélkülözhetetlenek a bankjogászok is, így jogászképzésünkben több helyet kell adni a bank-ismereteknek. A konkrét bankügyletek tartalmi ismeretének hiánya akadályozza a fiatal jogászok bankrendszerbeli helytállását, holott egyre növekszik az igény munkájuk iránt. A banküzleti és banküzemi tisztviselők előírt képzettsége közgazdasági vagy jogi felsőfokú végzettség. Ma külön erőfeszítést kíván a jogászoktól a szorosan vett bankszakmai ismeretek elsajátítása. A jegyzet ezen kíván segíteni azzal, hogy feltárja a fogalmak tartalmát és képet ad a bankok hazai és nemzetközi szerepéről, múTcödéséról. Budapest, 1996. december