Belügyi szemle 1969. április [antikvár]

A szervezeti és állományfegyelem távlatai a Belügyminisztérium szerveinél* Írta: Baj kán Mihály T. Őrnagy Tapasztalati tényezők igazolják, hogy egyes szervezetek, szervek „terjeszkedési kora" és tagozódásbeli fejlődése időben eltérő. Szervezeti és létszámtörténeti adataink szerint, a Belügyminisztérium alapvető szervezeti kialakulási szakasza, a felszabadulás utáni években befejeződött. Eredményeink ehhez fűződnek. Azóta, természetes folyamatként bizonyos szervezeti módosításokra és a személyi állomány fluktuációjából következő utánpótlásra került általában sor. Az utóbbi évtizedben a hivatásos személyi állomány fokozatosan stabilizálódott, javult az állomány fegyelem. A szervezeti intézkedések azonban nem voltak eléggé át-fogóak, s nem mindig hatottak az egységesítés irányába. Esetenként figyelmen kívül maradtak olyan követelmények, amelyek a gazdaságosságot, a célszerűséget, ezzel együtt a parancsnoki áttekinthetőséget biztosítanák. Növeli a problémát, hogy a jóváhagyott állománytáblázatot még nem mindenki tekinti olyan mércének, amely törvényes alapot nyújt a szervezeti és állományfegyelem biztosításához.^ Ezeknek oka abban is kereshető, hogy a szervezés tudományos szintű elemzése napjainkban zajlik, s ezért még nem rendelkezünk megfelelő szervezéselméleti és mód-szerbeni ismeretekkel sem. A létszámgazdálkodás, a korszerű munkaszervezés és az állományfegyelem szilárdítása, a belügyi szerveknél napjainkban új arculatot kapott, fontos vezetési tevékenységgé lépett elő. A fokozódó követelmények és a munkánk egyre bonyolultabbá válása a tudományos igényességet sürgetik. Társadalmunk fejlődése és változása következtében a szervezeti és állományfegyelem paramétereinek módosítását több vonatkozásban időszerű volna megvizsgálni. Pl. a munkavégzés reális hatásfokának elérése céljából az időszerű feladatokat össze kellene vetni a szervezeti felépítéssel és a rendszeresített létszámkerettel. Ezúton kitűnnének az elavult munkamódszerek, a párhuzamos és „fiktív" munkakörök, de természetesen az új, vagy növekvő feladatokat ellátó szerveknél a jogos létszámigények is. A szervezeti felépítésnél ismeretesek a szerveinknél is bátran alkalmazható szempontok, mércék. Ezek: a feladat jellege és távlata, az alkalmazott szolgálati és munkamódszerek intenzitása, a rendelkezésre bocsátott pénzügyi- és • Vitacikk. A szerkesztőség lehetőséget adott a szerzőaek a témával kapcsolatos egyéni elképzeléseiaek kifejtésére. Kérjük a parancsnokokat, olvasóinkat, hogy hozzászólásaikkal és észrevételeikkel segítsék elő a téma részletes kibontását, a Belügyminisztérium egyes területeire való konkrétiz álását. I. A szervezeti és állományfegyelem szűkebb fogalmába — véleményem szerint — a munkaigény alapján rendszeresített státusz (állapot) és az állománytáblázatban jóváhagyott összlétszámmal történő gazdaságos manőverezés tartozhat. Ennek központi kérdése a megállapított munkakörökből fakadó feladatokat végző ember. Az ilyen célú és tartalmú létszámgazdálkodást véleményem szerint csak szigorúan centralizált hatáskörben lehet megvalósítani. A belügyi szerveknél különösen fontos ezt betartani, mert a testületi sajátosságok érvényesítése mellett is, az egységes munkaköri nomenklatúra kialakítására szükséges tört-kcdni.