Belügyi Szemle 1983. január [antikvár]

A tanácsi és a rendőri szervek együttműködése Bács-Kiskun megyében Íbta : Db. Gajdócsi István, a Báes-Kishun megyei Tanáét V.B. elnöke, az Országgy&U» Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottságdnah elnöke A rendőrség és a tanácsok együttműködésének szervezeti kereteit a Tanácstörvény szabja meg, de kapcsolatuk — abból a felismerésből fakadóan, hogy a bűncselekmények gyökerei a társadalomba nyúlnak vissza és ezért megelőzésük, visszaszorításuk társadalmi ügy — a jogszabályi kereteken túlmutató, élő és mindennapi. Amikor fontos párt- és állami dokumentumok az állami élet fejlesztésének egyik feltételeként jelölik meg a törvényes rend megszilárdítását, hangot adnak a még talán nem mindig és mindenütt tudatosuló követelménynek, hogy a közrend és közbiztonság megóvása, megszilárdítása nem kizárólag a rendőrség feladata. A rendőrség ebből a feladatból talán a lehetőségeinél is többet vállal, de az állampolgári fegyelem erősítése, a jogok és kötelességek együttes érvényesítése az egész társadalom ügye, valamennyi állami szervnek, köztük a tanácsoknak is kiemelt feladata. A tanácsok népképviseleti, önkormányzati, államigazgatási szerepének erősítése együtt jár a lakosságnak a közügyekbe való fokozottabb bevonásával, a demokrácia fórumrendszerének tartalmasabb működtetésével, a hatáskörök és egyes feladatok de-centrahzálásával. Az államigazgatás szolgálat jellegének kidomborodása, az ügyek intézésének a lakossághoz való közelebb vitele elősegíti, hogy a tanácsok teljesítsék egyik alapvető feladatukat, neveljék az állampolgárokat a jogszabályok megtartására. Az együttműködés elvei A megelőzés, a bűnözés okainak feltárása a társadalom ismeretét, konkrétabban megyénk jobb és reálisabb ismeretét tételezi fel. Bács-Kiskun megye hagyományos — de ma már korszerű — agrármegye. A mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozó ipar határozza meg gazdasági arculatát. Az ország mezőgazdasági termeléséből már hosszú idő óta 10—12 százalékkal részesedik, ugyanez az arány az ipar esetében mindössze 4 százalék. A szocialista építőmunka eredményeként a gazdaság gyorsan fejlődött. Változtak a lakosság életkörülményei, de történelmi örökségünket, a fejletlen ipart és településszerkezetet, a tudati elmaradottságot nem sikerült még teljesen felszámolni. A megye jellegzetes településstruktúrája nem változott lényegesen. Emelkedett a városok és a vonzáskörzettel rendelkező nagyközségek lakosságának száma. Az infrastruktúrában örökölt elmaradottságunk némileg mérséklődött, azonban ma is több mint százezer ember él 35 ezer tanyán, és a városok urbánus mutatói alacsonyak. A vázolt körülmények ismeretében sem vehetjük tudomásul, hogy a bűnügyi fertőzöttség az országos átlagnál is magasabb és talán ezért alakult ki megyénkben a rendőri éa tanácsi szervek között igen sokoldalú, több területre kiterjedő munkakapcsolat. Az együttműködés értékelésénél alapvető szempont: a tanácsok és a rendőrség egymás mellett, alá-fölérendeltség nélkül, ugyanakkor a területért való egyetemleges