Belügyi Szemle 1985. november [antikvár]

Az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet 25 éve Íbta: Db. Gödöny Józsbi" az OKKrI igazgatója A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormárty 25 évvel ezelőtt, 1960 januárjában a 200411960. sz. határozatával rendelte el az Országos Kriminalisztikai Intézet (1971 óta Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet) létesítését, és\1960. június 16-ával nevezte ki igazgatóját. Az intézet a jelenlegi székhelyén — a megfelelő előkészítő munka után — 1960. szeptember 1-én kezdte meg rendszeres tevékenységét. Az intézet alapítása jelentős lépés volt a bűnügyi tudományok, különösen a kriminalisztika és a kriminológia fejlődésében. Ebben az időben ugyanis a bűnügyi tudományok jelentőségét és szerepét illetően vj szemlélet volt kialakulóban. Gyökere abban a mind határozottabb formát öltő felismerésben volt, hogy egyrészt a bűnözés eUeni sikeres küzdelem a bűnüldözés hatékonyságának növelése meUett a megelőzését is igényli, másrészt, hogy mindez elképzelhetetlen tudományos megalapozottság és a tudomány eredményeinek fokozódó gyakorlati hasznosítása nélkül. Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy ennek érdekében széles körű és nagy mélységű tudományos kutatások szükségesek, mindenekelőtt a bűnözés (a bűncselekmények) tanulmányozása, okainak és feltételeinek megismerése, a megelőzési lehetőségek és módszerek feltárása és kidolgozása, valamint a bűnüldözési és bizonyítási módszerek fejlesztése, általában a bűnözés elleni küzdelem hatékonyságának fokozása céljából. Vagyis, a kriminológia és a kriminalisztika tudományának gyors fejlesztése, ennek keretében kutatások megindítása került napirendre. Az is nyilvánvaló volt, hogy ez a feladat leginkább egy önáUó kutatóintézet keretei között valósitható meg. Ilyen előzmények vezettek az OKKrI létesítéséhez. Az intézet — megalakulásától kezdve — törekedett az említett igényeknek hiánytalanul megfelelni. A kriminológiai kutatásokról A kriminológiai kutatások művelése elé kezdettől fogva az elméleti és gyakorlati igényeket egyaránt kielégítő tudományos tevékenység folytatását tűztük célul. Következetesen arra törekedtünk, hogy a kutatások összhangban legyenek az általános politikai, jogpolitikai, büntetőpolitikai, továbbá a gyakorlati bűnüldözési és bűnmegelőzési, valamint a kodifikáoiós követelményekkel. Az elmúlt negyedszázad alatt mintegy 200 kriminológiai kutatást fejeztünk be, illetve van folyamatban. Ez jól tükrözi az intézet erőfeszítéseit, megterhelését, egyben jelzi a kutatások iránti fokozott igényeket is, amelyek ebben az időszakban főként a bűnüldöző és igazságügyi szervek részéről jelentkeztek. Az igények természetesen lényegesen befolyásolták a témaválasztást, valamint az empirikus és az elméleti kutatások közötti arányokat is. Eddigi kutatási programunkban helyet kaptak az elméleti — köztük jelentős alap-