Belügyi Szemle 2001/6. [antikvár]

BÉKÉS IMRE Gondolatok a bűnről és a bűncselekményről Meggyőződésem, tiogy ismeretanyagomat és látókörömet meghaladó vállalkozásba kezdtem, amikor elfogadtam a Belügyi Szemle felkérését, hogy írjak valamit erről a tárgyról. Végül is úgy gondolom, hogy az összefüggő, nagy ívű gondolatsor helyett - mintegy rögtönzésképpen - gondolattöredékeket tárok az olvasó elé. Bűn a tételes jogban és a jogon kívül Ha jogon a hatályos jogot értjük, és csupán a jelent tekintjük, nem is volnánk gondban. Különösen igaz ez, ha jogon csak a tételes jogot értjük, és azt valljuk, a büntetőjog teljes anyaga kimerül a hatályos jogszabályokban, és nem tűri, hogy jogon kívüli gondolattartalmakhoz (igazság, erkölcs, történelmi célok) viszonyítsuk. Ebben a megközelítésben ugyanis a tételes jog mint a jogalkotói akarat törvénybe öntött formája jelenik meg. E képben nem a jogon belül, illetve nem a jog előzményeként jelennek meg a jogon kívüli (metajurisztikus) fogalmak. Ilyen fogalom az erkölcs, a hit, illetve ezek (valláserkölcsi) közvetítésével a bűn. Fentiekből kiderül, hogy a bűncselekmény büntetőjogi fogalom, amely az európai kontinens büntetőjogaiban összekapcsolódik a büntetőtörvénnyel, mégpedig két értelemben is. Egyrészt a büntetőtörvény határozza meg azokat o cselekményeket, amelyek bűncselekménynek minősülnek, másfelől pedig a büntetőtörvény határozza meg az e cselekmények elkövetőire kiszabható büntetéseket. A bűncselekmény fogalma tehát egybekapcsolódik a büntetés fogalmával. A büntetés egyrészt a törvény által kilátásba helyezett absztrakt joghátrányként jelenik meg, vagyis mint büntetési tétel. A büntetési tétel tartalmazza a kiszabható büntetés nemét és mértékét. Másfelől a büntetés mint a konkrét ügyben a bíróság által a személy szerinti elkövetőre kiszabott joghátrány érvényesül. Ezzel szemben első látósra is nyilvánvalóvá válik, hogy a bűn fogalma nincs közvetlenül összekapcsolva a büntetéssel. Ebben az összefüggésben nincsenek „tényállásszerű" bűnök és pontosan meghatározott büntetési tételek; „bűnt elkövetni" a büntetés következménye nélkül is lehet. Am a hívő ember tisztóban van azzal, hogy a keresztény vallások nem ismerik 0 következmény nélküli bűnt. Nem érzem magom hittudósnak, ezért a keresztény vallásokon belül csak a katolikus vallás katekizmusszerű tételeire kívánok támaszkodni.