Belügyi Szemle 2006/6. [antikvár]

POLYÁK ZSOLT A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés A titkos felderítés durva beavatkozást jelent a magánélethez, a magánlakás és a levelezés tiszteletben tartásához való alapjogokba, ezért szabályozása különleges biztosítékrendszer kiépítését követeli meg. Az Európa Tanács R (96) 8. számú ajánlása1 a bűnözés elleni harcra vonatkozó általános intézkedések között kiemeli, hogy bármilyen súlyos is egy társadalom helyzete a bűnözés szempontjából, a leküzdésére szolgáló demokratikus értékeket, az emberi jogokat és a jog uralmát figyelmen kívül hagyó valamennyi intézkedés elfogadhatatlan. Hazánk 1992. november 5-én ratifikálta, majd az 1993. évi. XXXI. törvénnyel kihirdette az — emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt - Emberi jogok európai egyezményét. Az egyezményben foglalt jogok állam általi megsértése eselén az egyén vagy egyének csoportja az Emberi Jogok Európai Bizottságához, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságához (a továbbiakban: EJEB) fordulhat kérelemmel az egyezmény megsértésének kimondása érdekében. Témám szempontjából az egyezmény 8. cikke deklarálja a magán- és családi élethez, valamint a lakás és a levelezés tiszteletben tartásához való jogot. Ezzel együtt elismeri, hogy e jogokba a hatóságok bizonyos feltételek megléte esetén beavatkozhatnak. Erre azonban csak törvényben meghatározott esetekben és csak akkor kerülhet sor, ha ez az egyezményben meghatározott célok elérése érdekében szükséges. A meghatározásból kitűnik, hogy három együttes feltétel fennállása — nevezetesen a törvényesség, a meghatározott cél és a szükségesség - esetén kerülhet sor a 8. cikk 2. bekezdésében foglalt korlátozásra. A Bizottság és a Bíróság a törvényesség értelmezésével több telefonlehallgatási ügy vizsgálatakor foglalkozott. A Bizottság a Julién Mersch és társai Luxemburg elleni ügyben egyrészt megállapította, hogy a „törvényben meghatározott eset" kitétel azt jelenti, hogy a beavatkozás szabályozásának a jogállamiság elvével összhangban kell lennie, másrészt kinyilvánította, hogy a törvényi szabályozás alapján a beavatkozást egy háromszintű ellenőrzési rendszernek kell alávetni, így: elrendeléskor, végrehajtáskor, illetőleg befejezéskor.2 A Bíróság több ítéletében szintén kitért a törvényesség értelmezésére. A Klass és társai Németország elleni ügyben3 kimondta azért, hogy a demokratikus intézmények biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges beavatko- Belügyi Szemle, 2006/6.