Beruházások területfelhasználásának kérdései [antikvár]

1. a területgazdAlkodás alapjai 1.1 Talaj, terület, gazdálkodás r7 ;':7 ll fi- Az építmény olyan műszaki alkotás, amely csak a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jöhet létre és a talajjal való egybeépítettsége csak elemeire történő szétbontása útján szüntethető meg. Tágabb értelemben a talaj alkotóeleme az építménynek, szűkebb értelemben pedig annak helyét, az általa elfoglalt területet jelenti. Az ipari létesítmények, a mezőgazdasági, erdőgazdasági üzemek, a közlekedési létesítmények mind a talajon, szűkebb értelemben az ország területének meghatározott részén helyezkednek el; a lakóépületek, kórházak, iskolák, egyéb középületek, mozik, színházak is beépített területeket: lakótelepeket, városnegyedeket, városokat, községeket alkotnak; az utak, a hidak, aluljárók, stb., amelyek összekötik őket és bekapcsolják a meglevő közlekedési hálózatba, mind az ország területén, annak valamelyik részén vannak. Minthogy pedig az építmények létesítésére csak az ország területével, ezen belül a községek, városok területével számolhatunk, akárcsak más javakkal, a területtel is gazdálkodnunk kell. Ezért az ország területének tervszerű felhasználása a településhálózat ésszerű rendszerének kialakítása, továbbá a főbb építmények térbeli és megvalósításuk időbeni összehangolásának biztosítása céljából az ország meghatározott területrészeire területi (regionális) terveket készítenek. A területi tervek szolgáltatják a műszaki alapot, a város (község)-rendezési tervek kidolgozásához, továbbá a telepítési és az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokhoz. 1.2 A területi tervezés fogalma' A területi tervezés feladata egyfelől, hogy elősegítse a népgazdaság erő-füiTásainak hatékonyabb, felhasználását, az ágazati, fejlesztési célkitűzé- ' 2006/1971. (III. 17.) Korm. sz. határozat.