Bővebb ismertető
1.
A PANASZOK ÉS A PANASZOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
1.1.
A panaszok fogadása, az ügyek intézése
Az államhatalom önellenőrző mechanizmusa fogyatékosságai kiküszöbölésére, az alkotmányos jogok védelmét szolgáló garanciák kiegészítésére, a parlament igazgatás feletti ellenőrző funkciójának megerősítésére hozták létre a parlamenti demokráciákban - 1989-ben Magyarországon is - a parlamenthez kapcsolódó, igazgatástól és bíróságoktól független országgyűlési biztosi intézményt. Ennek megfelelően határozta meg az Alkotmány 32/B.§ (1) bekezdése, illetve az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 1.§-a az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladataként az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálását és az orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezését. A visszásság gyanújáról az országgyűlési biztos általában a hozzá forduló panaszosoktól szerez tudomást, ezért is fordít fokozott figyelmet a panaszosok és a panaszok fogadására, szűrésére és a lehetőségekhez képest minél gyorsabb végleges elintézésére.
2001-ben 5264 ügyet iktatott a hivatal, 738-cal kevesebbet, mint az előző évben, és valamivel kevesebbet, mint 1999-ben. Az előző évhez képest a 12,3%-os csökkenés egyik oka lehet, hogy az első félévben továbbra sem volt általános helyettese az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, s ezért elmaradtak a megyei munkalátogatások, amelyek hatásaként korábban többszörösére növekedtek az érintett megyéből érkező panaszok. Az országgyűlési biztos kevesebb üggyel tudott hivatalból foglalkozni; ezen ügyek aránya jelentősen - 3 és félszeresével - csökkent. (Míg 2000-ben 148 ügy indult hivatalból, tehát a biztos saját kezdeményezésére, ez a szám 2001-ben 44 volt.) Mind a leköszönő, mind az új országgyűlési biztos és általános helyettese kevesebb közszereplést tudott vállalni, pedig annak hatására korábban mérhetően emelkedett a benyújtott panaszok száma.