Betéti Társaság 1999 [antikvár]

1. A betéti társaság mint társasági forma A magyar gazdaságban ma már alkotmányos alapelv a vállalkozás szabadsága; a gazdasági élet alanyai szabadon társulhatnak a jogszabály által elismert új struktúra keretében, amelynek a mozgásterét - szintén bizonyos megkötöttségekkel - szabadon határozzák meg. Annak eldöntését, hogy milyen formában valósulhatna meg az a cél legjobban, amely elindít egy vállalkozást, több körülmény is befolyásolhatja. A rendelkezésre álló tőke, a vállalkozással felmerülő kockázat, az azzal együtt járó felelősség és egyéb kérdések mérlegre tétele szükséges annak érdekében, hogy a vállalkozás valóban rentábilis legyen. A gazdasági társaságok között vannak jogi személyiséggel felruházott társaságok (a töi-vény szerint minimum 20 millió forint alaptőkével hozható létre a részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság minimum törzstőkéje 3 millió forint, közös vállalat alapításához is szükséges vagyon, amelynek minimumát nem határozza meg a törvény), és vannak olyanok, amelyek netn minősülnek jogi személynek. Ez utóbbi társaságok a közkereseti és a betéti társaság. A gazdasági forgalomban, a gazdasági életben való részvételük szempontjából a megkülönböztetés gyakorlatilag nem bír különösebb jelentőséggel, mert ezek a társaságok is saját, tagoktól elkülönült vagyonnal rendelkeznek, jogképesek, cégnevük alatt jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak; így különösen tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek saját cégnevük alatt, anélkül, hogy valamennyi tagnak perben kellene állnia, pert indíthatnak és perelhetők. Ezen társasági formáknál is fontos a jogszabálynak megfelelő cégnév választása, hiszen a cégnév alatt válik önálló jogalannyá. A társaság elnevezésének tükröznie kell a cég alapvető tevékenységét és fel kell tüntetni a társasági forma megjelölését („betéti társaság" vagy rövidítve „bt."). A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is gazdálkodó szervezetnek minősülnek, vagyis a jogrendnek a gazdálkodó szerve-