Bővebb ismertető
Bevezető megjegyzések
A Bevezetés a társadalombiztosítási jogba jegyzet célja, hogy az egyetemi képzésben résztvevő hallgatók megismerjék a társadalombiztosítási-szociális jog alapvető szabályait és összefüggéseit. A Tisztelt Olvasó által kézben tartott tananyag tartalmazza a szociális jog elméleti alapjait, a magyar társadalombiztosítás kialakulásának rövid történeti áttekintését, a ma hatályos magyar társadalombiztosítás rendszer általános szabályait, valamint a nemzetközi szociális jogi kérdéseket és az Európai Unió szociális biztonsági koordinációjára vonatkozó ismereteket.
Jelenleg a hatályos társadalombiztosítási szabályok Magyarországon két nagy csoportra oszthatók:
a) általános részi szabályozás (1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, továbbiakban: Tbj.) és
b) különös részi szabályok [(alapvetően az 1997. évi LXXXI törvény a társadalombiztosítási nyugellátásokról és az 1997. évi LXXXIII törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról (a továbbiakban Ebtv.)].
Ez a tananyag a szociális jog elméleti megalapozáson túl a gyorsan változó hazai társadalombiztosítási alapszabályozást (Tbj.), valamint a nemzetközi szociális jogi és az Európai Unió szociális jogi rendelkezéseket próbálja meg a hallgatók számára feldolgozhatóvá és megismerhetővé tenni. Célja, hogy áttekinthető módon mutassa be a társadalombiztosítási rendszer működését, felépítését és alapösszefüggéseit. Fontos megjegyezni, hogy a társadalombiztosítás különös részéhez tartozó jogintézmények - egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás - bemutatásával a szociális jog II. c. jegyzet foglalkozik.
A társadalombiztosítási rendszer működtetése az áUam feladata. A rendszer működésére vonatkozó általános törvényi szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény tartalmazza. Ez a jogszabály tartalmazza a társadalombiztosítási jogviszony statikus (jogok és kötelezettségek, alanyi hatály, tárgyi hatály, finanszírozás stb.) és dinamikus (jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése, szünetelése stb.) elemeit.