Bevezetés a közjog világába [antikvár]

Az előzéklap enyhén sérült.
Az ​ember felfedezte és megalkotta magának a jogot. Felfedezte a jog által nyújtható stabilitás szerepét és erejét. Az élet „eljogiasodásának” korszakát éljük. Jogszabály mondja meg, mit kell tanulni az egyetemeken (még az oktatott tudományterületek százalékos arányát is megállapítja), jogszabály születik az alkalmazható ételfestékekről és növényvédő szerekről, jogszabály írja elő az autóvezetés, sőt a gyalogos közlekedés szabályait. Sokszor úgy érezzük – a jog megköti a kezünket. Nem vigasz, de megköti az állam kezét is, hisz a jogszabállyal – amelyet az állam erre hivatott szervei alkotnak – az állam önmagát is korlátozza. A jog tehát korlát – a szabadság korlátja – a magunk és mások szabadságának védelmében. A jog – ha helyes elveken és értékeken alapul – olyan korlát, amely szabadságot teremt. Könyvünk a jog világának egy nagy területébe, a közjogba enged bepillantást. Nem jogászoknak készült, hanem a jogi tudást más jellegű tanulmányaikban felhasználó hallgatóknak. Bevezeti az olvasókat a jogi normák keletkezését meghatározó, a jogrendszert Magyarországon is átalakító demokratizálódási folyamatokba, szól a modern közjogi berendezkedésekhez vezető út néhány fontos XX. századi összefüggéséről, s vizsgálja a közjog két nagy szabályozási tárgykörét, az államszervezetet és működését, valamint az emberi jogok rendszerét. Szól az állam büntető hatalmáról, s az államközi kapcsolatok legfontosabb, korunk világára jellemző, s jogi szabályozást igénylő kérdéseiről. A szerző felvázolja az euroatlanti integráció hazai közjogi intézményrendszert érintő hatásait is.