Biotechnológiai találmányok oltalma [antikvár]

bevezetés A 20. század csúcstechnológiáinak egyike, a modern biotechnológia az első génátviteltől napjainkig hatalmas fejlődésen ment keresztül. A hagyományos biotechnológiai eljárásokat a kenyér, a sajt vagy a sör előállításához használt fermentációs technológiák, a növény- és állatnemesítés, valamint a különböző vakcinák előállítása jelenti. A molekuláris biotechnológia fejlődése azonban a rekombináns biotechnológiai eljárások megjelenésével, a humán genomból izolált gének hozzáférhetőségének megteremtésével új jelentést adott a biotechnológiának. A biotechnológia ipari alkalmazásának a következő évtizedekben várható ugrásszerű növekedése elsősorban a gyógyszeripar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a kémiai ipar területén drámai hatást gyakorolhat a világ gazdaságára. A biotechnológiai ipar innovációs szerepének várt növekedése miatt különösen fontossá vált e területen a szellemi tulajdonjogok védelme. Míg az első biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentések még a kémiai tárgyú szabadalmi bejelentések speciális esetét jelentették, ma már ezek a szabadalmi bejelentések önálló kategóriát jelentenek, és jogi oltalmukkal kapcsolatosan a szabadalmi törvények külön szabályokat tartalmaznak. A biotechnológiai találmányok vonatkozásában az egyik legfontosabb kérdés a biotechnológiai termékek és eljárások szabadalmazhatósága. A jogszabályok egyes biotechnológiai termékeket és eljárásokat etikai alapon zárnak ki a szabadalmazható találmányok köréből, míg másokat a szabadalmi rendszerek és a növényfajta-védelmi rendszerek hagyományos megkülönböztetése alapján. Az iparjogvédelem napjainkban e téren is felgyorsult globális nemzetközi harmonizációs törekvéseit jelzi, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), az Altalános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény (GATT), az Európai Unió Irányelve és az Európai Szabadalmi Egyezmény a biotechnológiai találmányokra vonatkozó szabadalmi jogi egységesítési kérdéseket az utóbbi években előtérbe helyezte. Tanulmánykötetünk általános áttekintést kíván nyújtani - elsősorban iparjogvédelmi szempontok alapján - a biotechnológiai találmányok kialakulásáról és fejlődéséről, a biotechnológiai találmányok jellegzetes típusairól és az e területen lévő speciális oltalmi formákról. A kötet egyes fejezetei ismertetik a különböző nemzetközi egyezményeknek a biotechnológiai találmányokra vonatkozó rendelkezéseit, valamint az iparjogvédelmi szempontból meghatározó szerepet játszó országoknak a biotechnológiai találmányok szabadalmaztatására vonatkozó jogi szabályozását. Külön fejezet is- 7