Biztosítástan [antikvár]

I. Biztosítás elméleti kérdései 1. Kockázat, kockázatkezelés, biztosítható kockázatok Kockázat A kockázat fogalmának többféle meghatározása ismert. Tágabb értelemben a kockázaton azt az eshetőséget értjük, hogy tevékenységünk - döntéseink tervezett és tényleges eredménye egymástól eltérhet. A gyakorlatban elterjedtebb a szűkebb crtelmií meghatározás, mely a kockázaton a veszteség, illetve az egyéb érdeksérelem lehetőségét érti. A biztosításügy szempontjából az eredménynek a célhoz viszonyított kedvezőtlen eltéréséből fakadó anyagi veszteségeit tekintjük kockázatnak. A kedvezőtlen eredményalakulás miatt bekövetkező veszteségek pénzben kifejezett ellenértékét kárnak nevezzük. Az anyagi természetű károsodás - veszteség - lehet ténylegesen bekövetkezett kár és ún. elmaradt haszon. A társadalom és a gazdasági élet bármely pontján adott pillanatban tudatosan vállalat vagy fel nem ismert kockázatok nagy száma van jelen. Hibás vagy elmulasztott intézkedés által kiváltott személyi, tárgyi károsodás, jövedelemcsökkenés, elmaradt haszon és további negatív társadalmi-gazdasági következmény formájában. A kockázatok sokfélesége, kölcsönhatásuk szükségessé teszik a leglényegesebb szempontok szerinti csoportosítást. Mindenekelőtt beszélnünk kell spekulatív és tiszta kockázatról. Spekulatív kockázatnál bekövetkezhet veszteség, vagy nyereség is. Tehát a spekulatív kockázatnál lehet pozitív eredmény is. A tiszta kockázat, amikor vagy lesz kár, vagy pedig nem is lesz negatív következmény. A biztosításügy csak a tiszta kockázatokkal foglalkozik. A tiszta kockázat lehet viszonylagos - /relatív kockázat, amikor nem biztos, hogy bekövetkezik az adott biztosítási időszak alatt a káresemény (pl. tűz, jégverés, stb.). A tiszta kockázat lehet abszolút kockázat, amikor biztosan bekövetkezik a biztosítási esemény, (pl. haláleset) csak az időpontja bizonytalan. Kockázatokat a döntéshozatallal összefüggésben csoportosíthatjuk aktív és passzív kockázatokra. Az aktív kockázatok közvetlenül kapcsolódnak a különböző szintű döntésekhez. amennyiben a várt eredmény érdekében tudatosan vállalt kockázatok. A passzív kockázatok nem a döntés következményeként, hanem inkább lehetséges velejárójaként többségében ,,vis major" jellegűek. Ide sorolhatóak elsősorban az elemi károk. Meg kell különböztetnünk azokat a kockázatokat, amelyek sem az egyik sem a másik csoportba egyértehnúen nem sorolhatók, azonban igen jelentős súlyúak lehetnek, nem várt jelentős negatív következményekkel járnak (pl. egészségromlás, környezetszennyezés, stb.) 'Kockázatokat csoportosítjuk a kiváltó okok és a kiváltott hatás - okozat - szerint természeti, társadalmi, gazdasági kockázatokra. Ahogy a konkrét eseteket megkíséreljük „besorol-' ni" már nehézségeink támadnak, hiszen a kockázatok gyors fejlődése láncreakciókat vált ki. Természeti eredetű kockázatok azok, amelyek természeti erólc hatásaként fein^etnek (pl. elegúkárpk.) T^sadahni eredetű kockázatok lehetnek bizonyos emberek cselekedetei, maga-tartása által okozott veszteségek. Gazdasági eredetű kockázatok általában visszavezethetóek © Phare Program HU-94.05