Büntető eljárásjog [antikvár]

Előszó A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány Karának Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai (illetőleg Bűnügyi Tudományok) Tanszékén az elmúlt két évtizedben számos, a büntető eljárásjoggal foglalkozó tananyag és monográfia jelent meg. Azonban míg a Herke Csongor, Fenyvesi Csaba és Tremmel Flórián által írt „A büntetőeljárásjog elmélete" c. tankönyv (2012) célja az, hogy a jogász alapképzésben részt vevő hallgatóknak nyújtson alapos elméleti ismereteket a szigorlati vizsga letételéhez, a legutóbb 2012-ben átdolgozott, a nem jogász alapképzésben résztvevők számára Herke Csongor és Hautzinger Zoltán által írt „Büntető eljárásjogi alapkérdések" című jegyzet a jogi szakokleveles, valamint az adminisztrátor és a főiskolai képzésben részt vevők számára készült. Jelen jegyzet kifejezetten a jogi szakvizsga letételére készülők számára készített tananyag, amely először 2003-ban íródott, majd 2007-ben és 2010-ben a hatályos jogszabályi szöveghez igazítva, kijavítva jelent meg. Az azóta bekövetkezett számos módosítás, valamint egyes alapvető intézmények újra-, illetőleg elsőként történő részletes szabályázása ennek a jegyzetnek is az újabb átdolgozását indokolta. Ez a kötet a büntető eljárásjog szakvizsgára készülőknek kíván áttekintést nyújtani. Erre tekintettel elsősorban nem az elméleti ismeretekre helyezi a hangsúlyt, hanem a Be. szabályait rendszerezi, kiegészítve az Alkotmánybíróság határozataival, valamint az egyéb, a büntetőeljáráshoz kapcsolódó jogszabályokkal. A tananyag szerkezeti felépítése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által kiadott Jogi Szakvizsga Követelményekhez igazodik, a megadott „tételek" néhol ugyan nem teljesen azonosak az egyes alcímekkel, azonban mindegyik feldolgozásra került. Szintén tartalmazza a kötet Kúria Véleményeit és eseti döntéseit, valamint a büntető eljárásjogi kérdések körében megjelent jogegységi határozatokat. A könyv egyes táblázatokat és elméleti fejtegetéseket a háromszerzős eljárásjogi tankönyvből is átvesz. Mivel a kötet elsősorban a szakvizsga követelményeket tartja szem előtt, ezért az azokon kívül álló, sokszor alapvető kérdésekkel nem foglalkozik. Aki tehát még ennél is alaposabb ismeretekre vágyik, annak javasoljuk a háromszerzős tankönyv részletes tanulmányozását. A tételesjogi rendelkezések közül ahol nincs megjelölve az adott törvény, ott mindenkor az 1998. évi XIX. törvény (Be.) §-áról van szó. A Kommentár utalás a Complex CD-Jogtárban a Be-hez fűzött kommentárra utal. A Bírósági Határozatok (BH-k) rövidítése során pedig egyszerűsítve csak a megjelenés évének utolsó két számjegyét, valamint a határozat számát jelöljük meg (de az Elvi Bírósági Határozatoknál a megkülönböztetés kedvéért megtalálható az EBH rövidítés is, és ugyanígy megkülönböztetjük a BDT, BJE, BKV döntéseket is). Ugyan a BH-k elvileg nem kötelező erejűek, de mivel a Kúria (akkori elnevezéssel: Legfelsőbb Bíróság) BH20I0. 292. sz. eseti döntésében kifejtett indokok alapján az azoktól való eltérés akár jogegységi döntésekhez is vezet (ami már kötelező erejű a bíróságokra nézve), ezért messzemenően irányadónak tekinthetők, így szükséges részletességgel való feldolgozásukat elengedhetetlennek tartottuk. A fogalomzavar elkerülése érdekében könyvünkben mindenhol Kúriát említünk, de azon a 2011. évi CL. törvény hatályba lépését megelőzően a Legfelsőbb Bíróságot kell érteni. A nyomdai átfutási időre tekintettel a jegyzet megírásakor a 2012. június 30-ig megjelent jogszabályokat és bírósági határozatokat volt módunk áttekinteni azzal, hogy