Büntető eljárásjog I. [antikvár]

részlet Bevezető A büntetőeljárás olyan cselekmények sorozata, amelyek alapvetően annak eldöntésére hivatottak, hogy történt-e bűncselekmény, azt ki és milyen módon követte el, és a terhelttel szemben milyen keretek között van mód a büntető anyagi jogi normák alkalmazására. Ennek keretében kell dönteni a büntetőjogi felelősség, a bűnösség kérdésében és az elkövetőkkel szemben alkalmazandó szankciókról. A büntetőeljárás az igazságszolgáltatás meghatározó része, amit az állam folytat le az erre szakosodott szervei útján. Bizonyos esetekben azonban a büntetőjogi igényt nem a közvádló (ügyész), hanem a sértett (magánvádló, pótmagánvádló) közvetlenül érvényesíti. A büntetőeljárás legfontosabb feladatai: - az anyagi büntetőjog érvényesítése; - a törvényesség biztosítása; - az igazság elérése és az igazságosság megvalósítása. Ezeket a célokat az eljárási cselekmények jogi szabályozásával, az eljárási elvek, garanciák meghatározásával, a hatáskörök, illetékességek, a jogok, kötelezettségek meghatározásával, az eljárási cselekmények rendjének rögzítésével éri el. A büntető eljárásjog forrásai közül a jogi szakvizsgához szükséges az alábbiak ismerete: - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.), - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (Bnytv.), - a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (Nbjt), - az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény, - a büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet. Az Alkotmánybíróság határozatai közül: - 58/1995. (IX. 15.) AB határozat, - 67/1995. (XII. 7.) AB határozat, - 43/1998. (X. 9.) AB határozat,