Büntetőeljárás-jog I. [antikvár]

ÁLTALÁNOS ALAPVETÉS 1. Cim A büntetőeljárás-jog helye a jogtudomány rendszerében A büntetőeljárás feladatai A büntetőeljárás és a büntetőeljárás-jog fogalma 1.1. Amikor a büntetőeljárás lényegét akarjuk meghatározni, akkor az abban résztvevő hatóságok és magánszemélyek legfontosabb tevékenységéből kell kiindulnunk. Ez a tevékenység az igazságszolgáltatás. Noha az igazság szolgáltatása alapvetően hatósági, ezen belül pedig lényegileg bírósági feladat (Alkotmány 45. § (1) bek.), mégis azt kell mondanunk, hogy az említett hatósági tevékenységre csak az eljárásban szereplő egyéb - nem hatósági - személyek aktív közreműködése révén van lehetőség. Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy igazságszolgáltatásnak tekinthető egyfelől maga a bírósági eljárás és ezen belül annak megvalósítását célzó hatósági és nem hatósági személyek közötti jogi kapcsolat, másfelől az egész büntetőeljárás (vagyis nemcsak annak bírósági szakasza), az egyes szakaszokra jellemző jogi kapcsolatokkal együtt. Az igazságszolgáltatás itt vázolt körülírásai között tehát jelentős különbség van a közreműködő alanyok, illetve ezek jogaik és kötelezettségeik körét illetően, s ennek alapján eltérés mutatkozik az egyes eljárási szakaszokra jellemző eljárási funkciók vonatkozásában is. Természetesen az igazságszolgáltatás nemcsak a büntető igény érvényesítése kapcsán, vagyis nemcsak a büntetőeljárás vonatkozásában merül fel, hanem egyéb jogvitás ügyek