Büntetőeljárást gyorsító rendelkezések az Emberi Jogok Európai Egyezményében, az Európai Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásaiban, az Európai Unióban és a hazai jogalkotásban [antikvár]

BEVEZETÉS Egy könyv megírásánál legnehezebb feladat a bevezetés megírása, azaz a tanulmány elkezdése. Ez az én esetemben sincs másképp, így úgy gondoltam, hogy a bevezetésben azokat az okokat tárnám fel, amelyek ezen választott téma megírásához vezettek. Még a Miskolci Városi Bíróságon 1997-ben (a dolgozatom elkezdésekor) megfogalmazódott bennem, hogy miképpen lehetne az eljárásokat gyorsítani, hiszen gyakran tapasztaltam saját bőrömön is, hogy pertörténetet kellett írni egy-egy ügyben arra vonatkozólag, mi okozhatja az ügyek elhúzódását, s amely pertörténet írása nem okozott nagy örömöt, figyelemmel arra, hogy mellette rengeteg kurrenciális teher nehezedett ránk. A büntető igazságszolgáltatással szemben megnyilvánuló alapvető követelmény a valóságnak megfelelő tényállás törvényes eljárás keretében történő megállapítása. Ezen alapkritérium mellett megfogalmazódó további elvárás az időszerűség, azaz a büntetőügyek gyors felderítése és a jogkövetkezmények oly módon történő alkalmazása, hogy azok lehetőleg minél gyorsabban kövessék a jogellenes tettet.' így 1997 óta keresem azokat az okokat, amelyek az ügyek elhúzódásához vezettek. Emellett érdekelt az is, hogy a büntetőeljárásban milyen eljárást gyorsító rendelkezések vannak (bíróság elé állítás, tárgyalás mellőzése stb.) amelyekről úgy lehet írni, hogy áttekintjük azt is, hogy korábban a magyar jogi szabályozásban milyen formában jelentek meg ezek a jogintézmények. ' Gimesi Á.: A ,Jiagyományos" egyszerűsítő különeljárás szerepe és szabályozásuk dilemmái. Büntető Eljárásjogi Olvasókönyv (szerk: Tóth Mihály), Osiris Kiadó, Budapest. 2003.459. o.