Büntetőjog II. [antikvár]

___13 ELŐSZÓ A kiegyezés óta Magyarországon három büntető törvénykönyvet alkottak, az utolsót, a harmadikat 1978-ban. Alig tizenkét esztendővel megalkotása és tizenegy évvel hatálybalépése után bekövetkezett a rendszerváltozás. A Btk. megalkotásának időszaka óta és különösen a rendszerváltozást követően jelentős változások következtek be a bűnözés arányaiban, szerkezetében, módszerében, szervezettségében. A jog világában pedig kiépült a jogállami garanciák rendszere, megszilárdult a jogbiztonság, az emberi jogok és szabadságjogok a filozófia síkjáról a tételes jog területére is átvonultak. A rendszerváltást jelentő és a jelenbe átnyúló korszakban hat országgyűlési választást tartottak Magyarországon és szinte mindegyik kormány tervbe vette egy új Büntető Törvénykönyv megalkotását és az uralkodó pártok törekedtek saját büntetőpolitikájuk megfogalmazására és végrehajtására. Az 1978. évi Btk. az átfogó kriminálpolitikai program helyett ez ideig már közel száz módosítást élt meg az Általános Rész vagy a Különös Rész egy-egy részterületét megformáló büntetőpolitikai célkitűzés részeként. Egyértelművé vált, hogy új és átfogó büntető törvénykönyvre igen nagy szükség lenne a megváltozott politikai, társadalmi, gazdasági viszonyok kezelése és a kialakult bűnözési hullám, az egyre brutálisabb bűnelkövetők megfékezése érdekében. 2000-től az Igazságügyi Minisztérium keretében - az első Orbán-kormány ideje alatt-kodifikációs előmunkálatok kezdődtek egy új Btk. programja kialakításának igényével, amely tevékenység a későbbi kormányok ideje alatt lelassult, illetőleg más irányokat vett, majd 2010-től - a második Orbán-kormány megalakulását követően - a kodifikáció intenzívvé vált és ennek eredményeként a Kormány előterjesztésére és az Országgyűlés minősített többségének szavazatával 2012 júniusában létrejött az új Btk., a 2012. évi C. törvény, amely 2013. július 1. napjával lép hatályba. Jelen könyv anyaga már az új Btk., a 2012. évi C. törvény feldolgozásával készült és a könyv szerzői több fontos célt tűztek ki maguk elé. Be kívánják mutatni az egyes különös részi törvényi tényállásokat a hagyományos dogmatikai megközelítés keretében, vagyis egyrészt a tárgyi oldal, a jogi tárgy, az elkövetési tárgy, a passzív alany, az elkövetési magatartás, az eredmény, a stádiumok, az elkövetés helye, ideje, módja, eszköze, továbbá az alanyi oldal, az elkövetők tettesség, részesség, többes elkövetés, a bűnösség, szándékosság, gondatlanság, célzat, motívum ismertetésével, elemzésével, valamint természetesen kitérve az egység, többség, halmazat problémáira is. Ennek keretében figyelmet fordítanak az európai jogi gondolkodás és a magyar büntetőjog-tudomány történeti kapcsolatára, a jogállami büntetőjog fejlődésére és elveire, a