Családi Jog [antikvár]

A Novissima Kiadó Szakvizsga Kézikönyvek sorozata 2004. elején indult útjára a „Családi jog" című kötettel, amely a családi jogi vonatkozású szakvizsga tételeket dolgozta fel. Ez a kötet - mind első, mind jelenlegi, második kiadásában - azt a szempontot tartotta szem előtt, hogy a jogi szakvizsgán a vizsgázónak nemcsak elméleti felkészültségéről kell számot adnia, hanem ismernie kell azt is, hogy az adott jogszabályok, rendelkezések miként valósulnak meg a gyakorlatban. Mindezek mellett - és előtt - pedig összefüggéseiben kell látnia az elsajátításra váró joganyagot. A „Családi jog" második kiadása a 2004-ben kiadott kötettel azonos módon épül fel, azaz az Igazságügyi Minisztérium Jogi Szakvizsga Bizottságának Titkársága által közölt tételek alapján történik meg a vizsgaanyag feldolgozása. Ezzel összhangban a tartalomjegyzék megegyezik a tételsorral. Az egyes tételek kapcsán a jogszabályanyag közlése mellett sor kerül a magyarázat és a bírósági gyakorlat ismertetésére is. A tájékozódás megkönnyítése és egyúttal az összefüggések átláthatósága érdekében több - elkerülhetetlen - utalást tettünk a tételek között. A normaszöveget - illetve annak jelentős hányadát -, valamint a bírósági elvi határozatok szövegét vastagítva közöljük. Ismertetjük a felhasznált jogszabályok jegyzékét, továbbá az idézett bírósági elvi határozatok számát. A jogszabályhoz fűzött, azt kiegészítő, illetve megértését könnyítő magyarázat, valamint a tételek mellett szereplő elsajátítandó joganyagként feltüntetett kapcsolódó anyagok (alkotmánybírósági határozatok, polgári elvi döntések) normál betűtípussal szerepelnek. Dőlt betűvel ismertetjük a vonatkozó ítélkezési gyakorlatot, elsősorban a bíróságnak - a magyarázatban külön nem szereplő és jelentősnek tartott - döntéseit, további egyes esetekben a jogi műszavakat, kiemelendő kifejezéseket. Az első kiadás átdolgozását elsősorban az időközben bekövetkezett jogszabályi változások indokolták. Módosultak a házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések, a családjogi rendezésre is kihatóan megszüntették a gyermeküket személyazonosságuk felfedése nélkül inkubátorban elhelyező anyák és egészségügyi alkalmazottak büntethetőségét, továbbá büntetőeljárási kényszerintézkedésként bevezették a távoltartás intézményét. Nemcsak a Csjt., a Gyvt. és a Gyer. szabályai módosultak, hanem egyéb, jelen kötet által érintett jogszabályok bizonyos rendelkezései is, amelyek megfelelően átvezetésre kerültek