Csődjog [antikvár]

ELOSZO A csődtörvény 1992. január 1-i hatálybalépése óta örvendetes módon több kitűnő kommentár látott napvilágot, amelyek nagyban elősegítették, hogy a gyakorlatban felmerült problémák megoldása az érdekeltek számára több-kevesebb sikerrel zámljon. Közismert, hogy csődtörvényünk két novelláris szintű és számos egyéb kisebb módosításon esett át, ezek nyilvánvalóan megnehezítették a jogalkalmazó munkáját. Jelen kommentár bár igyekszik a bírói gyakorlat által felvetett leg- ' , fontosabb problémákra választ keresni, fókuszában mégsem a napi ^ gyakorlat áll, hanem arra tesz kísérletet, hogy bemutassa azt a dogma- ¦ tikai hátteret, a nemzetközi fejlődés rendjét, amelynek figyelembevételével a jogalkotónak a jövőben mindenképpen számolni kell. / A magyar jogirodalom a kontinentális jogok feldolgozásán már túl f van, lényesen kisebb számban szerepelnek azonban az angolszász jogi megoldásokat tárgyaló munkák. A legutóbbi időben érdekes konvergencia figyelhető meg az angolszász és a kontinentális jogok között, f^ éppen ezért került beépítésre az USA csődjogát tárgyaló fejezet. A kömyezetvédelmi kérdések egyre nagyobb gazdasági súlya miatt | külön fejezetben tárgyalom ezt a kérdéskört, ami annál is inkább indokolt, mert az UNIÓ-s tagországok csődtőrvényei nem tartalmaznak speciális kömyezetvédelmi rendelkezéseket. Ebben a vonatkozásban [; tehát a magyar jogalkotó mindenképpen úttörő szerepet játszik, leg-alábbis ami a kérdés jogi vonatkozásait illeti. A fejezet elsősorban gya- |, korlatorientált és a kömyezetvédelmi szakemberek szemszögéből vilá- í' gítja meg a kérdést. A feldolgozás során éppen ezért nagy segítséget jelentett számomra Gonda Judit értékes disszertációja. Az eddigi kommentárok nem foglalkoztak a csőd büntetőjogi vetületeivel, ami teljességgel érthető mivel maga a Cstv. nem tartalmaz büntetőjogi rendelkezéseket, hanem ezeket a Btk-ban helyezte el.