Csődjog [antikvár]

Előszó Egy normálisan működő piacgazdasághoz hozzátartozik új gazdálkodó szervezetek alakulása, átalakulása, de ugyanúgy azok megszűnése, akár az alapító akaratából, akár azon kívülálló okból. Minden piacgazdaságban előfordul, hogy a gazdálkodók rosszul mérik fel lehetőségeiket, átmenetileg nehéz helyzetbe kerülnek, és e helyzet megoldása törvényi szabályozást igényel. A mai magyar gazdaság átmeneti állapotban van. A piacgazdaság alapelemei kialakultak, ugyanakkor a gazdálkodást rendkívül sok visszásság jellemzi. Ilyenek például a fizetési fegyelem hiánya, a köztartozások alóli kibúvás, az erőfölénnyel való visszaélés. Gyakran előfordul, hogy a tulajdonosok a fizetési kötelezettség elkerülése érdekében a cégüket tudatosan csődbe viszik, ugyanakkor a rendelkezésre álló pénz- és vagyoni eszközöket más cégekbe áramoltatják át. A rendszerváltás óta eltelt 20 évben ezek a folyamatok egyre erősödtek. A jog e magatartások ellen többféle módon védekezik. A legfontosabb a fent vázolt magatartások törvényi szabályozása, hogy a folyamatok kellő módon ellenőrizhetővé váljanak. Miután a hazánkban működő gazdálkodó szervezetek megszűnése, csődhelyzetbe kerülése mindennapi probléma, az ilyenkor követendő szabályok ismerete minden jogász számára alapvető fontosságú. A témával kapcsolatos legfontosabb jogintézményeket az 1991. évi XLIX. törvény (sokszor IL. törvényként jelzik) tartalmazza (csődeljárás, felszámolási eljárás), szükséges azonban az anyagot kiegészíteni a végelszámolás, a vagyonrendezési és a megszűnési (korábban törlési eljárás) legalább vázlatos ismertetésével, mert csak így kaphatunk teljes képet a magyar „csődjog"-ról. A jegyzetben ezért az alábbi témák ismertetésére kerül sor egy rövid jogelméleti és történeti áttekintés után; a) Csődeljárás (1991.évi XLIX. tv., továbbiakban Cstv.) b) Felszámolási eljárás (Cstv.) c) Végelszámolás (2006.évi V. tv., a továbbiakban Ctv.) d) Megszüntetési (törlési) eljárás (Ctv.) e) Vagyonrendezési eljárás (Ctv.) A jegyzet célja a hatályos jogszabályok alapján a fontos csődjogi fogalmak és intézmények ismertetése. Erre ma azért is szükség van, mert - igaz, hogy már több, mint öt éve - folyamatban van az új csődtörvény megalkotása, ezért a mindig változó jogszabályi szöveg helyett erre helyeztem a hangsúlyt. A célt szem előtt tartva a jogtörténeti előzményeket is csak röviden ismertettem, s a bevezető jogtörténeti ismertetést leszámítva csak annyiban hivatkozom rá, amennyiben a mai csődjogi fogalmak és intézmények megértését segíti. A lábjegyzetekben megadott művek alapján az érdeklődök részletesebb ismeretekhez juthatnak. A csőd- és felszámolási eljárás vonatkozásában az alapjogszabály az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.), amelyet több kisebb (a jegyzet lezárásáig közel 50) módosítás