Dárday S. Igazságügyi törvénytára IV/B. [antikvár]

1875 : XXXVII. t.-czikk KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Általános határozatok. 1. §, Kereskedelmi ügyekben, ha azok iránt a jelen törvényben intézkedés nem foglaltatik, a kereskedelmi szokások irányadók; ezek hiányában" pedig az általános magánjog alkalmazandó.^) A kereskedelmi törvény szabályai oly hasonló esetekre is alkalmazliatók, melyekre a törvényhozó nem gondolt, de amelyek azonos jogi elvre vezethetők vissza. (C. 762/1891. D. 57,, 46.) Pénzbírság kiszabásának csakis a kereskedelmi törvény által meghatározott esetekben lévén helye, azt nem lehet a hasonszerü-ség alapján alkalmazni. (B. T. 3235/1879. M. i., 17.) Hazánkban az osztrák polgári törvénykönyv kereskedelmi ügyekben csak ott és annyiban kisegítő jogforrás, ahol és amennyiben a magánjogi viszonyok elbírálásánál irányadó. (C. 731/1884. D. 38., 335.) Tengeri magánjogi viszonyt érintő kérdésekben a kifejlődött jogszokásnál fogva nálunk is a Code de Commerce szabályai alkalmazandók. (C. 7903/1888. D. 48., 161. 0. 1623/1895. D. 70., 2. 0. 221/1896. D. 74., 136. és B. T. 2588/1895. Ü. L. 96., 3.) Forog-e fenn bizományi vagy megbízási viszony, jogkérdés, amire nézve a kereskedelmi törvény 1. §-ához képest nem volna tekintetbe vehető valamely netán kifejlődött, de a törvény 368. §. rendelkezésével ellentétes kereskedelmi szokás sem. (C. G. 359/1900. M. D. 1.) A megrendelésnél előforduló tévedéseknek a vételi szerződés létesülésére vonatkozó hatása az általános magánjogi szabályok szerint bírálandó meg, mert a kereskedelmi törvény ez iránt külön tüzetes intézkedést nem tartalmaz. (Gy. T. G. 64/1896. G. D. 2.) Valamely munka előállítása végett kötött szerződésekre, kereskedelmi ügylet esetében is az általános magánjog szabályai alkalmazandók. (Gy. T. G. 13/1898. T. II. 495.) M V. ö. A keresk. és iparkamarákról szóló 1876 ; VI. t.-czikk 3. §. f) pontiát. A kereskedelmi törvény 1. §-ában említett kereskedelmi szokás alatt a szokásjog értendő és nem pedig a tényleges kereskedelmi szokás, mely utóbbi a kereskedelmi törvény 267. §-ában foglalt különös rendelkezésnél fogva akkor is alkalmazandó, ha a kereskedelmi törvénynek valamely dispositio rendelkezésébe ütköznék. (B. T. 75/1899.) ifrí^ A kereskedelmi törvény 1. §-a szempontjából nem a fennálló tényleges szokás, mely esetleg a kereskedelmi törvény 267. §-a szempontjából jöhet figyelembe, hanem csakis a létező jogszokás lehet irányadó. Kolozsv. T. G. 18/1897. G. D. 1.) Külföldieknek személyes képességét illetően azoknak közjogi hovátartozósága (honosság) irányadó. (C. 5682/1891. P. T. 23., 171.) A kereskedelmi társaságoknak ebbeU minősége és jogviszonyai szempontjából annak a helynek törvényei az irányadók, hol székhelyük létezik. (C. 1101/1900. Jtk. 901., 17.) A kereskedelmi ügyletek ebbeli minősége és a belőle folyó jogviszony elbírálásánál az ügylet teljesítési helyének törvénye az irányadó. (C. 440/1895. D. 71., 266.) Külföldön keletkezett és joghatályossá vált szerződési viszonyra a külföldi törvények lévén alkalmazandók, a vételi ügyletből kifolyóan is az áru minőségére vonatkozó kifogásolási jog elévülése a külföldi törvény szerint bírálandó meg. (C. 704/1893. D. 69., 61.) Külföldön létesült ügylet tekintetében Is kétség esetében a belföldi jog alkalmazásának van helye. (B. T. 4242/1877. D. 28., 267. és C. 58/1884. D. 37., 258.) Ha a kötlevélben a szerződő felek magukat a budapesti áru- és értéktőzsde szokványainak alávetették, a kérdéses szokványok a felekre nézve akkor is irányadók, ha a per nem a tőzsdebiróságnál Indíttatott. (C. 94/1898. D. 80., 21. 1.) 2. §. Hol a jelen törvényben törvényszékekről tétetik emlités, azok alatt a kereskedelmi ügyek elintézésére hivatott biróságok értendők.