Demokráciára nevelés [antikvár]

30 évvel ezelőtt, 1975. június 9-én szereztem diplomát a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológia-rajz szakán. Pályám során 15 évet általános iskolában, és 15 évet a felsőoktatásban tanítottam. A három évtized alatt számos pedagógiai koncepciót megismertem és kipróbáltam. Külföldi fejlesztő projekteket adaptáltam hazai viszonyokra. Hazai viszonyok ismeretében programokat fejlesztettem ki és valósítottam meg a Soros Alapítvány ösztöndíjasaként. Részt vettem a közoktatási vezetőképzés fejlesztésében; tréningtematikákat dolgoztam ki, és gyakorlatorientált foglalkozásokat vezettem a miskolci Közoktatási Vezetők Képzéséért Oktatási és Nevelésfejlesztési Alapítvány támogatásával. Közoktatási intézmények minőségfejlesztésének lehetőségeit kutattam a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar doktori programjának keretében. A jubileumi évben végiggondoltam, hogy mi volt az a meghatározó élményem, amely a változatos tevékenységeim ellenére a szakmai arculatomat alakította és szüntelen visszatérített a demokráciára nevelés területére. Még most is pontosan emlékszem arra a helyzetre. Közvetlen a rendszerváltozás után egy személyiségfejlesztő tréningen vettem részt. Mondanom sem kell, hogy nagyon újszerű volt a szemlélet és a munkastílus. Kiscsoportban dolgoztunk, és közösen döntöttünk valamiről, arra már nem emlékszem, hogy miről. A döntési folyamatban nem vettem részt aktívan. Amikor a többiek megállapodtak, a tréningvezető megkérdezte, hogy a döntést el tudom-e fogadni. Zavarba jöttem, nem tudtam, hogy mit válaszoljak. A korábbi társadalmi rendszer értékei szerint nőttem fel, és meg sem fordult a fejemben, hogy a döntésben én is részt vehetek, lehetnek érveim és ellenérveim, amelyeket nyilvánosan is elmondhatok. Ennek az élménynek a hatására számos alkalmat megragadtam, hogy részt vehessek a debreceni AVP Hungary Egyesület által szervezett tréningeken. Az elfogadó, végrehajtó hozzáállásomtól a kezdeményező magatartásomig hosszú út vezetett. Mindenesetre megtanultam, hogy ne kívülállóként, hanem cselekvőként vegyek részt a szűkebb és tágabb környezetem történéseinek alakításában. Később mindent megtettem, hogy ösztönözzem tanítványaim szemléletváltozását is. Az egyesület alapító tagjaként és vezető trénereként országos beiskolázással számos tréninget vezettem.