Dr. vitéz ákosfalvi Szilágyi László belügyminiszteri tanácsos visszaemlékezése az 1944-es mentesítésekre [antikvár]

BEVEZETES Az ország zsidó vallású és származású lakosságát fokozatosan szorították ki a politikai, kulturális, gazdasági és társadalmi életből az úgynevezett zsidótörvények, amelyeket Magyarországon a néhány évvel korábban hatályba lépett német zsidóellenes törvények mintájára vezettek be.' Az 1. zsidótörvény, „a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról" szóló 1938. évi XV. törvénycikk még vallási alapon állt, és 20%-ban maximálta az üzleti és kereskedelmi alkalmazottak, valamint a különböző értelmiségi pályák izraelita vallású tagjainak számát. A11. zsidótörvény, „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" szóló 1939. évi IV. törvénycikk már faji alapra helyezkedett, az iparban és a kereskedelemben 12%-os, az értelmiségi pályákon 6%-os, az állami alkalmazottak körében pedig 0%-os kvótát állapított meg. A törvény szerint az volt „zsidó", akinek legalább egyik szülője vagy két nagyszülője izraelita volt. A III. zsidótörvény, „a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. tc. kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről" szóló 1941. évi XV törvénycikk a németországihoz hasonló fajvédelmi rendelkezéseket vezetett be, megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságkötést, illetve egymással nemi kapcsolatot sem létesíthettek. Az 1942. évi VIII. törvénycikk, mely „az izraelita vallásfelekezet jogállásnak szabályozásáról" címet viselte, a zsidó vallás 1895-ös recepcióját semmisítette meg azzal, hogy azt „bevett" felekezetről „elismertté" visszaminősítette, mivel álláspontja alapján a zsidó „vallás" vallási jellege kérdéses. Megvonta az állami támogatást az izraelita szociális és tanintézményektől is, illetve megtiltotta az izraelita felekezetbe való belépést is. „A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól" szóló 1942. évi XV törvénycikk szerint - amelyet annak idején sokan neveztek a IV zsidótörvénynek is - zsidóknak már nem lehetett mezőgazdasági ingatlant sem vásárolni, sőt meglévő földjeiket is el kellett adni. Minden a német „minta" alapján történt Magyarországon, pusztán időben némileg későbbre tolódott. Magyarország 1944. márciusi német megszállása után immár veszélybe került a zsidó emberek élete is, gettósítás következett, majd május 15-én megkezdődött tömeges deportálásuk is. Ami forráskiadványunk szűkebb témáját illeti, mindenekelőtt a „mentesítés"yőga/-máxó\ kell röviden szólni, hiszen a mai olvasó számára már nem feltétlenül világos ' A zsidótörvényeket itt csak átfogó jelleggel ismertetjük, mivel azoknak a szakirodalma igen bő. Ld. pl. Tilkovszky Lóránt: A zsidótörvények mint a Holocaust előzményei. In: Randolph L. Braham -Attila Pók (szerk.): The Holocaust in Hungary: Fifty Years Later. New York, Columbia University Press, 1997. 117-135.