Bővebb ismertető
A teológiai jegyzetek sorában szinte a legutolsónak jelentettük meg az egyházi jog elemeit. Ennek a késedelemnek egyik oka, hogy a II. Vatikáni Zsinat határozatait aránylag lassan követték a megfelelő végrehajtási utasítások (instrukciók) és rendelkezések. Több mint hét év telt el a Zsinat befejezése után, mire sor került olyan nagyjelentőségű motupropriok érvénybe lépésére, mint a Ministeria Quaedam (a kisebb egyházi rendek átszervezése) vagy az Ad Pascendum (a diakonatus felvétele). Azért se látszott sürgetőnek a jogi jegyzet megjelenítése, mivel olyan kompendiumok és manuálék álltak rendelkezésünkre nagyrészt magyar nyelven, amilyenekkel csak kevés teológiai szak dicsekedhetett. Itt elsősorban Bánk érsek úr műveire gondolunk, amelyek a Zsinat előtti jog kitűnő összefoglalását adták. Ezek egy részét Sipos-Gálos: A katolikus házasságjog rendszere c. művével együtt a Szent István Társulat jóvoltából kézbe is kapták teológusaink. Végül Bánk József világszerte nagy tekintélynek örvendő Connubia Canonica c. műve a szakembereknek és a jogtanároknak továbbra is nagy támaszt és segítséget jelent. Mindamellett az utóbbi évekig igen sok új törvénymódosítás és rendelkezés jelent meg. Az említett kézi könyvek mindig újabb javítgatása és kiegészítése már annyira nehezen áttekinthetővé tette az anyagot, hogy nem kevés fontolgatás után elhatároztuk jelen helyzetek összeállítását. A döntés nehézsége érthető. Az egyházi jogi jegyzet összeállítóinak tudniuk kellett, hogy nem végezhetnek végleges munkát. Alig lát napvilágot jegyzetünk, az időközben megjelenő új törvények miatt máris kiegészítésre, korrigálásra szorul. Ezenkívül bizonyos tartózkodó érzülettel is számolnunk kell, amivel ti. ma a jogi dolgokat általában fogadjuk. Éppen ezért erről és ezzel kapcsolatban az egyházi jog jelentőségéről kissé bővebben kell szólnunk.