Eljárási törvények 2004 [antikvár]

Részlet a könyvből: ALKOTMANYBIROSAGI ELJÁRÁS az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény Az Országgyűlés a jogállam kiépítése, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított aJapjogok védelme, a hatalmi ágak elválasztása és kölcsönös egyensúlyának megteremtése, az alkotmányvédelem legfőbb szervének felállítása érdekében - az Alkotmány 32/A. §-a (6) bekezdésének végrehajtására - a következő törvényt alkotja: I. fejezet Az Alkotmánybíróság hatásköre 1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik: a) a már elfogadott, de még ki nem hirdetet törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata; b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata; c) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata; d) az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása; e) a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése; f) az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetőleg az önkor- mányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése; g) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése; h) eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. 2. § Az Alkotmánybíróság megállapítja saját költségvetését, amelyet az állami költségvetés részeként jóváhagyás céljából előterjeszt az Országgyűlésnek. II. fejezet Az Alkotmánybíróság szervezete 3. § Az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom. 4. § (1) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagból - köztük az elnökből és helyettes elnökből - álló testület. (2) Az Alkotmánybíróság a tagjai Jközül három évre megválasztja az elnökét és helyettes elnökét, akik e tisztségre újraválaszthatók. Az újraválasztás nem érinti az Alkotmánybíróság tagjának megbízatási idejét. 5. § (1) Az Alkotmánybíróság tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű ma- gyar állampolgár megválasztható, aki 45. életé- vét betöltötte. (2) Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány doktorai), vagy legalább húsz évi szak- mai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja. A szakmai gyakorlatot olyan munkakör- ben kell letölteni, amelynek ellátásához az állam - és jogtudományi végzettség szükséges. (3) Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a választást megelőző négy évben a kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt, valamint az sem, aki vezető államigazgatási tisztséget töltött be. 6. § Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok kép- viselőcsoportjai által jelölt képviselőkből álló jelölő bizottság tesz javaslatot. 7. § A javasolt személyeket az Országgyűlés Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága meghallgatja. 8. § (1) Az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés az Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságának véleményét figyelembe véve választja meg. (2) Ha az Országgyűlés a jelölteket nem választja meg, a 6. §-ban meghatározott jelölő bizottság még azon az ülésszakon, de legkésőbb tizenöt napon belül új javaslatot tesz. (3) Az Alkotmánybíróság tagja kilenc évre kerül megválasztásra. Az Alkotmánybíróság tagja egyszer újraválasztható. (4) Az Alkotmánybíróság új tagját az elődje megbízási idejének lejártát megelőző három hónapon belül kell megválasztani. Ha az Ország- gyűlést előzőleg feloszlatták, a választást az újonnan'megválasztott Országgyűlés alakuló ülését követő egy hónapon belül kell megtartandó 9. § (1) Az alkotmánybírói megbízatással összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai vagy gaz- dasági tisztség, illetve megbízatás. Az alkotmánybíró a tudományos és oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelemben részesülő, valamint a lektori és a szerkesztői tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat. (2) Az Alkotmánybíróság tagja az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikád tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet.