Építési műszaki ellenőr szakképzés [antikvár]

A piacgazdaság viszonyai között az építtető minőségi és gazdasági érdekeit eredményesen képviselni képes független mérnöki tevékenység - ezen belül a műszaki ellenőrzés - jelentősége várhatóan felértékelődik. Ma még inkább az jelent gondot, hogy sok esetben ott sem alkalmaznak műszaki ellenőrt, ahol jogszabály alapján - közpénzek felhasználásakor - kötelező lenne. A magánberuházások jelentős részében az építtető - rosszul felfogott takarékossági megfontolásokra hivatkozva - szintén mellőzi e szakemberek foglalkoztatását. Ez a trend megfordulni látszik, ezt követi hazánkban a jogi rendezés is. A műszaki ellenőrzés tételes jogi szabályozása - több évtizedes szünet után - csak néhány évre tekinthet vissza. A műszaki ellenőr fogalom a Beruházási Kódex 1968-as eltörlése után újólag csak a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényben jelent meg oly módon, hogy a törvény rögzíti: „a hatálya alá tartozó építési beruházási ügyekben az ajánlatkérőként szerződő fél köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni. Ugyanakkor a közbeszerzési törvény nem rendelkezett a tevékenység szabályozásáról, és nem teremtette meg a műszaki ellenőri tevékenység jogi kereteit. Erre az új építési törvény - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) - alapján megszületett végrehajtási rendeletekben került csak sor [158/1997. (IX. 26.) Kormányrendelet és a kapcsolódó miniszteri rendeletek], amelyek már részleteiben szabályozták a műszaki ellenőrök tevékenységét.