Esélyek és veszélyek [antikvár]

Előszó Egy rövidéletű kisebbségkutató intézet kétéves munkájának termését ajánlom az olvasó szives figyelmébe. 1998. január 1-én kezdte meg működését az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány a Horn-kormány 1997-es határozata alapján azzal a céllal, hogy a szakma legjobbjait összefogva, Magyarországon addig egyedülálló módon (DET) döntés előkészítő tanulmányokat (policy paper) készítsen a mindenkori Országgyűlés és kormány számára. A Közalapítvány célja az volt, hogy a Magyar Köztársaság kisebbségpolitikáját tudományosan megalapozza, a magyar kisebbségi politikát képviselje szakmai nemzetközi emberi jogi és kisebbségvédelmi fórumokon. Tanulmányozta az Európai Unió tagállamainak emberi jogi és kisebbségi jogi elveit és joggyalcorlatát, kisebbségi politikáját. Ezt a kötet több tanulmánya, főként Szalayné Sándor Erzsébet úttörő elemzése bizonyítja. Kutatta a nemzeti és etnikai, nyelvi, valamint vallási kisebbségek (a továbbiakban: kisebbségek) helyzetét, az emberi és állampolgári jogok - különös tekintettel a kisebbségekhez tartozó személyek és csoportjaik jogára - érvényesülését. A Közalapítvány elkezdte a cigányságra vonatkozó jogok és kisebbségi gyakorlat összehasonlító elemzését. Feldolgozta az Európa Tanács, valamint más kisebbségvédelmi intézmények, szervezetek joggyakorlatát. A kötet tartalmazza a kérdés kiemelkedő kutatójának. Kovács Péternek az elemzését. A Közalapítvány elsődlegesen az Országgyűlés, az illetékes kormányszervek igényeit szolgálta ki, hiszen az Alapító Okirat is ezt jelölte meg feladatként. Gondoskodott a tudományos eredmények, vizsgálati információk közzétételéről, mielőbbi hasznosításáról. Ezt 19 DET (Döntés előkészítő tanulmányok) füzet bizonyította. A kutatói kapacitás bővítése érdekében pályázatokat írt ki. Rövid működése alatt megkezdte a hazai és külföldi szakemberek bevonásával szakértői hálózat szervezését, koordinálását. Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványt a kisebbségkutatás hazai és nemzetközi állapota tette létjogosulttá. Kisebbségkutatással Európában több intézmény, egyetemi tanszék, alapítvány foglalkozik. A nyugati illetve a közép- és kelet-európai kisebbségek, valamint a velük kapcsolatos tudományos megközelítések között számos hasonlóság és különbség van. Máig nincs olyan tudományos intézmény Európában, amely integrálná a kisebbségeldíel kapcsolatos tudományos munka eredményeit. Nincs olyan kutatóhely, ahol az európai országokban érvényes kisebbségekre vonatkozó joganyag együttesen rendelkezésre állna. Az európai integrációs folyamat, és általában az európai biztonság és stabilitás, melyeknek egyik kritikus összetevője a kisebbségi kérdés igényelne tudományos hátteret. A