Európa fórum 1997/1 [antikvár]

Részlet:EUROPA FORUM1997. 1. szám.Fritz BreussAusztria és az Európai UnióAz Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok számára elgondolkodtatóak és tanulságosak Ausztria EU-csatlakozásának tapasztalatai. Minden országnak vannak sajátos előnyei és problémái, így azoknak másként kell alkalmazkodni az EU kívánalmaihoz. Am még a gazdag országoknak is komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy az EU befogadja őket. Ez a tagság elnyerése után is így van, különösen, ha figyelembe vesszük az EU által kitűzött, a Maastrichti Szerződésben megfogalmazott ambiciózus, sok nehézséggel együtt járó célokat. Az EMU létrehozásához hasonló nagyra törő feladatot és kihívást jelent az EU jövőbeni keleti kibővülése, annak előnyeivel és várható költségeivel együtt.'l'i-Felkészülés a tagságraAz európai integráció elmélyülése, különösen az Európai Közösség (EK) egységes belső piaci programja, a nyolcvanas évek közepén Ausztriában a megelőző évtizedekhez képest újabb lendületet adott a csatlakozásról szóló vitáknak. Korábban a tagság legfőbb akadálya az 1955-ben elnyert semlegesség volt. A világban történt drámai változások - különösen a kommunizmus bukása és ennek következményeként a Szovjetunió összeomlása továbbá az integrációból való kimaradás hátrányairól készített tanulmányok hatására a közvélemény jelentősen megváltozott. Az osztrák gazdaságkutató intézet (WIFO) első részletes tanulmánya (Breuss-Stankovsky, 1988) világossá tette azt, hogy ha Ausztria nem lesz az EK tagja, gazdasági fejlődése lemarad. Amíg az egységes belső piac előnyeit felvázoló Cecchini-jelentés szerint az egységes belső piac megvalósítása a Közösség GDP-jének 4,5 százalékos növekedéséhez vezet, a kívülmaradó Ausztria GDP-je - a tovagyűrűző keresleti hatás miatt - a tanulmány szerint csak 1,5 százalékkal tud nőni. Ez azt jelenti, hogy növekedésének dinamizmusa elmaradna az EK-é mögött. Az árak alakulásában - és így a fogyasztók jólétére gyakorolt hatásban - fellépő különbséget is jelentősnek becsüli a tanulmány. Abban az esetben, ha nem válna taggá Ausztria, hat éven belül az árszínvonal (feltéve, hogy Ausztria ragaszkodik a kemény valutájához) csaknem két százalékkal lenne alacsonyabb, ha viszont belépne az EK-ba, az árszint a belépéstől számított hat éven belül több, mint hat százalékkal csökkenne. Az EK tagság esetén az élesebb verseny szintén árcsökkentést váltana ki az ország GDP-je pedig 3,5 százalékkal nőne.Az osztrák politikusok megértették az 1989 februárjában közzétett tanulmány üzenetét. Miután sikerült egyetértésre jutni a szociális partnerekkel (a kereskedelmi kamarával, a munkaügyi kamarával és az agrárkamarák elnöki konferenciáival),A cikk a GKI Gazdaságkutató Rt. által a Pénzügyminisztérium megrendelésére, a Phare-EURO-GTAF finanszírozásában készített kutatáshoz írt tanulmányon alapul.