Európai alkotmány [antikvár]

Magyarország az európai uniós csatlakozás küszöbén áll. A magyar történelemnek ebben a sorsdöntő szakaszában nem csak az fontos, hogy országunk felkészülten váljék az Európai Unió tagjává, hanem az is, hogy a magyar társadalom hiteles, megbízható ismeretekkel rendelkezzék arról, milyen irányban fejlődik az Unió, amelyhez csatlakozunk.Európában ma vita folyik kontinensünk jövőjéről. Az európai integráció - fennállásának közel fél évszázada során - hatalmas fejlődésen ment keresztül. Megteremtette az egységes belső piacot és a közös valutát, az integráció szerves részévé vált a bel- és igazságügyi együttműködés, formálódnak a közös kül- és biztonság-, valamint védelempolitika keretei. Ugyanakkor az Európa előtt álló kihívások ma bonyolultabbak, mint korábban bármikor. Több, nagy horderejű feladat - így többek között a szociális kohéziót is biztosító gazdasági növekedés - kerül egy időben napirendre. Komoly kihívást jelent a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító eszközök elterjedése és a szegénység. A földrész biztonságát garantáló transzatlanti együttműködés új követelményeknek kell, hogy megfeleljen. Ezekre a kihívásokra csak egy olyan legitim, demokratikus, cselekvőképes Európai Unió képes megfelelő választ adni, amelynek intézményei és eljárásai korszerűek és átláthatóak, amelyben érvényesül a tagállamok teljes egyenjogúsága, s ahol a közösségi és kormányközi irányítási modell egységben és hatékonyan valósul meg.A jövő, s ezen belül az intézményi reform irányainak körvonalazásában fontos szerepet kapnak az európai vita" olyan tekintélyes fórumai, mint az Európai Konvent és a 2003 októberében kezdődő Kormányközi Konferencia. Az Európai Konvent létrehozásáról az Európai Unió laekeni csúcsértekezlete döntött. E testület arra kapott felkérést, hogy javaslatot tegyen az Európai Unió hatásköreinek pontosabb körülhatárolására, az Európai Unió jogszabályainak egyszerűsítésére és egységesítésére, valamint a demokratikusabb, áttekinthetőbb, hatékonyabb Unió kialakítására.Az Európai Konvent 2002. február 28-án tartott alakuló közgyűlése után, 2002. március 1-jétől 2003. július 10-ig folyamatosan ülésezett. A Konventnek résztvevője volt az Európai Unió tizenöt tagországa állam- és kormányfőinek egy-egy képviselője, a tizenöt tagállam nemzeti parlamenternek két-két képviselője, az Európai Parlament tizenhat tagja és az Európai Bizottság két képviselője. Hazánkból - a többi tagjelölt államhoz hasonlóan - a Kormány és az Országgyűlés két képviselője tanácskozási joggal vett részt a Konvent munkájában, s egységesen fellépve törekedtek a nemzeti érdekek képviseletére.