Európai és nemzetközi közjog II. [antikvár]

Előszó Véleményünk szerint nem túlzás azt állítani, hogy az Európai Unióval kapcsolatos alapismeretek ma már éppen úgy az általános műveltség és az állampolgári ismeretek részét kell, hogy képezzék, mint például a magyar történelem vagy irodalom kapcsán tanult tananyag. Miért mondhatjuk ezt? Azért, mert hazánk a 2004. május elsejei történelmi jelentőségű csatlakozás óta teljes jogú tagja lett az európai államszövetségnek, s így ismemünk kell e szerveződés történetének, jogi, társadalmi és gazdasági alapjainak jelentősebb, meghatározó elemeit. A mai felsőoktatásban mindinkább terjed az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek oktatása. A jogi felsőoktatásnak már régóta része, és természetesen jelentős mennyiségű tananyagot képez. A gazdasági (kereskedelmi) jogi jellegű ismeretek azonban valóban elsősorban a leendő jogászok száraára nélkülözhetetlen ismeretanyag. Ami azonban mindenki számára fontos: megismerni az Unió történetét, intézmény - és jogrendszerét - legalább nagy vonalakban. Erre igyekszik vállalkozni ez a szerény jegyzet: a rendészeti felsőoktatás számára szeretnénk bemutatni ezt az igen jelentőségteljes matériát, nem mellesleg a jogi felsőoktatás tananyagához igazodva. A történet és az intézményrendszer mellett miért szükséges oly nagymértékben megismerkedni az uniós jogi ismeretekkel is? - kérdezhetnénk. Nos, a válasz egyszerű: a közösségi jog éppen úgy érvényesül - és alkalmazandó - a Magyar Köztársaságban, mint bármely magyar jogalkotó szerv által kibocsátott jogszabályok. A jogi gondolkodást is át kell alakítanunk: ma már a magyar törvény és rendelet mellett (sőt, felett!) megjelenik a közösségi rendelet, irányelv és határozat is. Éppen úgy mehetünk a magyar bíróság elé ez utóbbiakra hivatkozva, mint ha az előbbieket hoznánk fel ügyünkben. Ez komoly terhet jelent a magyar jogalkotóra és jogalkalmazóra is. A rendészeti tevékenység is jogalkalmazás - a joganyag ismeretét nélkülözhetetlenné teszi. Különös súlyt ad a tananyagnak az, hogy a rendészeti jellegű tevékenységekkel összefüggő - különösen harmadik, illetve részben első pilléres - joganyag egyre nagyobb hangsúlyt kap a Közösségen belül. A schengeni csatlakozásunk megkívánja az érintett bűnüldöző, rendvédelmi és igazságügyi szervek munkatársaitól a schengeni joganyag alapszintű ismeretét. A szükséges ismeretek hiányában igen könnyen adatvédelmi jogsértés, vagy akár személyes szabadság indokolatlan korlátozása is bekövetkezhet. Egy európai alkotmányszerződés, majdani európai egyesült államok - egyelőre inkább víziónak tűnik, semmint megvalósulásnak. De a történelem kerekét visszaforgatni nem lehet - a jelenbeli tagságunk, a közösségi jog teljes átvétele élő valóság, melyhez igazodnunk kell. S figyelemmel kell lennünk arra is, hogy az Unió immár 27 tagállamból áll, de további bővülések is napirendre kerülhetnek. A kötet második része a nemzetközi rendőri együttműködés (ezen belül hangsúlyozottan az uniós kooperáció) egyes - kiemelten fontosnak tekintett - elemeit mutatja be, mely során a szerzők célkitűzése az voh, hogy a rendészeti képzésben résztvevő hallgatók bepillantást - sajnos a teijedelmi korlátok miatt szűkre szabottan - nyerjenek azon élő, hatékony együttműködési formákba, melyek az iskolapadból kikerülvén a gyakorlati munkában megkönnyíthetik a bűnüldözési munkájukat. Arra törekedtünk, hogy a száraz elméleti tények mellett praktikus, ténylegesen alkalmazható információkkal is gazdagítsuk a hallgatók ismereteit. A tárgyalt együttműködési mechanizmusok egyre inkább a „lehetőség" kategóriájából nemzetközi szerződések által előírt kötelezettségekké válnak mindennapjainkban, ezért megismerésük elengedhetetlenül szükséges. Eredményes tanulást kívánnak: a Szerzők