Európai közösségi jog [antikvár]

I. Az EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOG JELLEMZŐI 1.1. A közösségi jog fogalma és önállósága Az Európai Közösséget az államok nemzetközi szerződésekkel hozták létre. Ezekben nem csak az integráció célkitűzéseiről, hanem megvalósításának feltételeiről is rendelkeztek. Az Európai Közösség céljainak és feladatainak megvalósításához feltétlenül szükségesek látszottak olyan kötelező erejű jogszabályok, amelyek betartását a Közösség ki is kényszerítheti. Az alapító tagállamok a Közösség létrejöttével egyidejűleg olyan jogrendszer kialakításáról is döntöttek, amelyben szabályozzák. - a közösségi intézmények hatásköreit és feladatait - a tagállamok hatásköreit és feladatait, - a döntéshozatal feltételeit, - és amely lehetővé teszi a közösségi tevékenységek, politikák működését is. Ebből a célból született meg az önálló, egyedi jogrendszerként létező közösségi jog, amelynek saját intézményei, jogalkotási eljárásai és jogforrásai vannak. A közösségi jog, jelentős területeken átfedve a tagállamok jogrendszereit - ugyanakkor megtartva egyedi közösségi jogi jellegét - a tagállamok jogrendjének szerves részévé vált,' amelyet a tagállamok bíróságai az Európai Közösség Bírósága ítéleteinek figyelembevételével alkahnazni kötelesek. A közösségi jog tehát, a tagállamok nemzeti jogától különböző, azzal sajátos szerkezetet alkotó elkülönült jogrend, amelynek forrásai, a tagállamok által a 1 A megkülönböztetés alapja az, hogy a nemzetközi jog és a nemzeti jog, ugyanannak a jogrendnek a részét képezi-e vagy sem? - A monista rendszer a ratifikált nemzetközi szerződéseket a belső jog részének tekinti, míg a dualista rendszerben, a nemzetközi szerződés csak külön jogalkotási aktussal válik a belső jog részévé. Monista megközelítést alkalmaz, pl. Belgium, Hollandia, Franciaország, Spanyolország, míg dualista felfogást vall az Egyesült Királyság, Olaszország és Magyarország, ugyanakkor Luxemburg alkotmánya nem is említi a nemzeti jog és a nemzetközi jog viszonyát. A gyakorlat azt mutatja, hogy a közösségi jog betartása szempon^á-ból közömbös, hogy egy tagállam monista vagy dualista rendszert követ-e nemzetközi jogi viszonylatban, mivel a közösségi jog a csatlakozással, saját szabályai, és elvei szerint közvetlenül behatol a nemzeti jogrendszerbe, azaz, a nemzeti jogra tekintet nélkül érvényesül.