Európai közösségi jog [antikvár]

1. Az európai közösségi jog jellemzői 1. A közösségi jog fogalma és önállóságaAz Európai Közösséget az államok nemzetközi szerződésekkel hozták létre. Ezekben nem csak az integráció célkitűzéseiről, hanem megvalósításának feltételeiről is rendelkeztek. Az Európai Közösség céljainak és feladatainak megvalósításához feltétlenül szükségesek látszottak olyan kötelező erejű jogszabályok, amelyek betartását a Közösség ki is kényszerítheti. Az alapító tagállamok, a Közösség létrejöttével egyidejűleg olyan jogrendszer kialakításáról is döntöttek, amelyben szabályozzák.>a közösségi intézmények hatásköreit és feladatait>a tagállamok hatásköreit és feladatait,>a döntéshozatal feltételeit,>és amely lehetővé teszi a közösségi tevékenységek, politikák működését is. Ebből a célból született meg az önálló, egyedi jogrendszerként létező közösségi jog, amelynek saját intézményei, jogalkotási eljárásai és jogforrásai vannak. A közösségi jog, jelentős területeken átfedve a tagállamok jogrendszereit - ugyanakkor megtartva egyedi közösségi jogi jellegét - a tagállamok jogrendjének szerves részévé vált,'amelyet a tagállamok bíróságai az Európai Közösség Bírósága ítéleteinek figyelembevételével alkalmazni kötelesek.A közösségi jog tehát, a tagállamok nemzeti jogától különböző, azzal sajátos szerkezetet alkotó elkülönült jogrend, amelynek forrásai, a tagállamok által a Közösségre átruházott hatáskörökből (az alapszerződésekből), erednek, és amelynek kialakulására az Európai Közösség Bíróságának joggyakorlata is jelentőshatást gyakorol.^' A megkülönböztetés alapja az, hogy a nemzetközi jog és a nemzeti jog, ugyanamiak a jogrendnek a részét képezi-e vagy sem? - A monista rendszer a ratifikált nemzetközi szerződéseket a belső jog részének tekinti, míg a dualista rendszerben, a nemzetközi szerződés csak külön jogalkotási aktussal válik a belső jog részévé. Monista megközelítést alkalmaz, pl. Belgium, Hollandia, Franciaország, Spanyolország, míg dualista felfogást vall az Egyesült Királyság, Olaszország és Magyarország, ugyanakkor Luxemburg alkotmánya nem is emliti a nemzeti jog és a nemzetközi jog viszonyát. A gyakorlat azt muta^a, hogy a közösségi jog betartása szempon^ából közömbös, hogy egy tagállam monista vagy dualista rendszert követ-e nemzetközi jogi viszonylatban, mivel a közösségi jog a csatlakozással, saját szabályai, és elvei szerint közvetlenül behatol a nemzeti jogrendszerbe, azaz, a nemzeti jogra tekintet nélkül érvényesül.^ The elements which together typically characterise the special legal nature of the EC are:-the institutional set-up, which ensures that action by the EC is also characterised by the overall European interest, i.e. is reflected in or influenced by the Community interest as laid down in the objectives;-the transfer of powers to the Community institutions to a greater degree than with other international organisations, and extending to areas in which States normally retain their sovereign rights;-the establishment of its own legal order which is independent of the Member States' legal orders;-the direct applicability of Community law, which makes provisions of Community law fully and uniformly