Ez itt a vértanúk vére [antikvár]

Előszó Magyarország legnagyobb politikai megtorlásának - az 1956-os forradalom leverését követő években folyt - története négy évtizedig a jól őrzött levéltárak titka volt Még közvetlenül a rendszerváltozást megelőző években is csak egy szűk - jórészt bírákból álló - testület tekinthette meg a halálraítéltek iratainak egy részét elóTcészítendő az első semmisségi törvényt. A kutatás csak 1990 után - számos bizonytalanságtői kísérve - indulhatott meg, így a tárggyal foglalkozó irodalom az alapozásnál tart. A Szerző és a KAIROSZ Kiadó tehát úttörő szerepet vállalt a kötet kiadásával, gyarapítva az '56-os irodalmat, annak legkevésbé művelt területén, a megtorló perek ismertetésével és kritikájával. Jobbágyi Gábor egyike azoknak a kutatóknak, akik rászánták magukat a hatalmas aktahegyek feldolgozására. Most e kutatások eredményeként kerül az Olvasó kezébe a kötet, amely öt kiemelt '56-os per kritikai feldolgozását és a Szerző ezekkel kapcsolatos összegzését tartalmazza. Sötét időszak tárul fel a könyv lapjain. Egy olyan időszaké, amikor a politikai bosszú elsöpri nemcsak a jogi garanciákat, hanem a józan észt is, teret engedve a vak gyűlöletnek, a hatalom tobzódásának. Jobbágyi Gábor jogászprofesszor, a polgári jog művelője, nem büntetőjogász. Szakirodalmi munkásságában fontos helyet foglalnak el az élet védelmére és tiszteletére, valamint a személyiség jogaira vonatkozó munkák. Szemléletmódja ezért alapvetően humánus, kritikai észrevételei az egykor folyt büntetőügyekről az ember alapvető jogai és szabadságainak talaján fogantak. Nem bocsátkozik tehát részletes büntető anyagi és eljárásjogi dogmatikai kérdésekbe, ehelyett a mindenki számára könnyen érthető szemlélettel kezeli az eljárásokat, nagy súlyt helyezve azokra az általános — már a római jogban ismert - jogelvekre, mint a bizonyítás rendje, a logikai zártság, az ember jogainak alapvető tisztelete. A feldolgozott perek kulcsfontosságúak voltak a