Faji eredet, vallási hovatartozás az adatkezelésben [antikvár]

A társadalmi problémák iránt érdeklődő, vagy a jogban valamelyeset járatos olvasó már a cím láttán is felkapja a fejét: "Mi az, hogy nemzeti, etnikai, vallási hovatartozás az adatkezelésben? Ezeket az adatokat nem szabad nyilvántartani!" Valóban így van, a magyar jogrend a szabad identitásválasztás és vallásgyakorlás alapján állva az e jogokkal való élést, mint a személyiség szabad kiteljesedését lehetővé tevő jogokat biztosítja a polgárok számára, de nem kívánja, hogy ez nyilvánosságra hozzák. De a kíváncsi társadalomtudósok és olykor a politika is szeretne árnyaltabb, vagy felületesebb képet kapni a társadalom e nem materiális rendszeréről, ezért szükséges minél szélesebb kört megismertetni ezen adatok kezelésének szabályaival. A nem távoli múlt történetéből vett néhány példával, a hatályos nemzetközi és magyar szabályozás bemutatásával, valamint az adatvédelmi országgyűlési biztos és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának gyakorlatából válogatott esetekkel kívánjuk az olvasónak a címmel felkeltett érdeklődését kielégíteni. A téma történelmi vonatkozásai miatt azonban a szokásoktól eltérően előbb mutatjuk be azt, hogy "miért", és csak ezt követően azt, hogy "miről" beszélünk.