Fejezetek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara életéből [antikvár]

Előszó: Nagy öröm számomra, hogy köszönthetem a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara évkönyvének olvasóit. Hosszú múltja van a magyar történelemben a kormányok és a kamarák együttműködésének, ahol sikeresen összefonódott a tevékenységük. E kapcsolatrendszer szempontjából szerencsésnek mondható a jelen. A magyar gazdaság 1997-ben egyértelműen növekedési pályára állt, s ezt ezúttal kedvező makrogazdasági mutatók kísérik. Ebben a gazdasági környezetben az újjáalakult köztestületi kamarák számára is kedvező működési lehetőség nyílik. A gazdasági növekedésről szólva természetesen nem felejtjük el, hogy a kormányzat csak a gazdaság működésének kereteit biztosította, az eddig elért eredményekért elsősorban a gazdaság szereplőit, a vállalatokat és természetesen a kamarákat illeti dicséret. Külön is meg szeretném említeni a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát, mely a többi kamara számára is példaértékű, magas színvonalú munkát végzett az elmúlt időben. A kormány támogatja a gazdasági kamarák hatáskörének a gazdasági kamarákról szóló, 1994- ben hozott törvényben foglaltakhoz képest történő kibővítését, melyet a parlament rövidesen megtárgyal. A fogyasztóvédelmi törvény is nagy szerepet szán a gazdasági kamaráknak. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium továbbra is bevonja a gazdasági kamarákat a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat pályázatainak elbírálásába. A külképviseleti rendszer átalakításában a kamarákra ugyancsak megnövekedett feladatok várnak. Magam is vallom az egykori híres kereskedelmi miniszternek, Baross Gábornak, a kormányzati szervek és gazdasági kamarák közötti kapcsolat megalapozójának még a múlt század végén megfogalmazott elvét: „A kormány részéről a kamarák minden alkalommal igénybe fognak vétetni, de a kamarák is teljesítsék hivatásukat, függetlenül fenntartva a kontaktust az ipar és kereskedelem összességével."