ElőszóJelentős állomásához érkezett a magyarországi gazdasági kamarai élet. A huszadik század utolsó évében az újkori köztestületi kamarai törvény megalkotásának ötödik évfordulóján és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megalakításának 150. évében a parlament új kamarai törvényt alkotott. Az alábbi célkitűzéssel: Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi...
ElőszóJelentős állomásához érkezett a magyarországi gazdasági kamarai élet. A huszadik század utolsó évében az újkori köztestületi kamarai törvény megalkotásának ötödik évfordulóján és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megalakításának 150. évében a parlament új kamarai törvényt alkotott. Az alábbi célkitűzéssel: Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján történő ellátására. Az egyesülési jog alapján működő társadalmi szervezetek jogainak és értékeinek tiszteletben tartásával, a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával, az Európai Uniós integrációval, a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek elősegítése céljából, a gazdasági tevékenységet folytatók önkormányzat alakításához való jogát elismerve, az Országgyűlés a gazdasági kamarákról a következő törvényt alkotja: (1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról)"A szabályozás jelentősen csökkentette a 1994. évi törvényben deklarált jogokat, a gazdasági önkormányzati eszközrendszert és a finanszírozási lehetőségeket. Tette azt akkor, amikor a költségvetés jelentős hiánnyal küzd és az Európai Unióhoz való csatlakozásunk realitása kézzel fogható. A politikai akaratképző személyek, intézmények a korporatista utat kívánják, az európai reálfolyamatok ezzel szemben a decentralizált-pluralista irányba mentek el. A korporatista út a hatalom szempontjából biztonságos, áttekinthető és állami garanciákra épül és illeszkedik az Európában már meghaladott ipari, társadalmi keretekhez. A decentralizált út rugalmas, sokszínű, alkalmazkodó-képes, kevéssé pénz és időigényes, épít az alulról jövő kezdeményezésekre.A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara aktív vállalkozói, akik eddig is és ezután is a legális gazdasági életben kívánják tevékenységüket kifejteni a jogállamiságunk biztosította eszközrendszerrel, és az európai szellemiség és fejlődési trendekkel megegyezően a decentralizált úton kívánunk haladni. A jogerőre emelkedett kamarai törvény által szabályozott módon stratégiai feladatnak tekintjük a szakképzés, a gazdaság szereplőinek élethosszig való továbbképzési feltételeinek biztosítását, a kormány szándéka szerinti tudásalapú önkormányzó gazdaság kiépítését.Ehhez a feladatokhoz elengedhetetlen az érvénybelévő szabályozások, rendeletek és törvények ismerete, melynek szerkesztett kiadását adjuk a képzést igénylő és a szolgáltatást végző vállalkozók és a téma iránt érdeklődők kezébe. A kiadvány használata hozzásegít bennünket az alábbiak felismerésére mindennapi munkánk során. A hatékonyság és az elvárt eredményességhez napjainkban az a legcélravezetőbb, ha a vállalkozás intellektuális tőkéjét felmérjük, s azt kell megnéznünk, hogy mi az a többlet, amit hozzá tudunk adni a szolgáltatásunkhoz. Csak a korszerűen és jól képzett humánerőforrás képes megvalósítani, hogy a termék (szolgáltatás) sikeres legyen. A világ állandóan változik a tudás forgási sebessége igen gyors. Ebből következik, hogy aki a jövőt ellenszélként kezeli, bizonyos hogy rossz irányba halad. A jó vitorlázó tudja, hogy mindig éppen azt a szelet kell megfogni, amely előre hajtja a csónakot.Budapest, 2000. január 10.BK1K ElnökOktatási Tagozat Elnök
Termékadatok
Cím: Felnőttoktatás - munkaerőpiaci képzés jogi szabályozása [antikvár]
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.