Felszámolás alatti gazdálkodók ellenőrzése 1996. [antikvár]

ELOSZO A nyolcvanas évtized vége, s a kilencvenes évtized első fele a magyar gazdaság számára egyfelől az elkerülhetetlen tulajdonosváltás és a gazdálkodási forma változás időszaka; másfelől a piacváltás és a recesszió kellemetlen következményeként a vállalkozások tömegszerü csőd- és felszámolási eljárásokkal járó periódusa. A csőd- és felszámolási hullám megjelenése - a viszonylag hosszadalmas jogszabály-előkészítő munka ellenére - váratlanul érte mind a csődveszélyes vállalkozásokat, mind a hitelezőket, s ezért az újonnan induló eljárások hosszadalmasak, s eredményességük sem igazán szolgálta a hitelezői érdekek védelmét. Számszerű adatokat tekintve a csődöt jelentő vállalkozások száma az 1992. évben érte el a legmagasabb értéket (2294 db), majd az eljárások szcima fokozatosan csökkent (1995. évben mindössze 28 csődeljárás indult). A felszámolási eljárások száma 1992. évtől kezdődően indult emelkedésnek, s az induló 1690 esettel szemben az 1995. évben már 2200 felszámolási eljárás kezdeményezését mutatta. (Ez utóbbiból csak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal több mint 1700 felszámolási eljárást kezdeményezett.) Sajnálatos, de ki kell mondani, hogy a tömegszerűség és hitelezői követelések kielégítését szolgáló vagyontárgyak egyidejű piacra juttatása, s az árverési hálózat kiépületlensé-ge következtében a felszámolási eljárások ma is hosszadalmasak, s a vártnál alacsonyabb hatékonyságúak.